Isana Body Milk Olive Testápoló

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Növényi olajokból származó emollient anyag, mely megakadályozza a vízveszteséget. (forrás: truthinaging)

Pálmaolajból előállított bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Pattanásokra hajlamos bőrűeknek jobb kerülni, mert potenciális pórus eltömítő.

Bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Bőrpuhító (emollient), bőrjavító (skin conditioning) és oldószer. Száraz érzetet hagy maga után.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A Polyglyceryl-3 Diisostearate egy olyan vegyület, amit elsősorban ajakápolóknál és rúzsoknál használnak puhító hatása miatt, bár megtalálható a fényvédőkben, bronzosítókban, hidratáló krémekben és az anti-aging szérumokban is. (Forrás: truthinaging) A CosIng hivatalos besorolása szerint emulgeálószer.

Térfogat növelő, sűrűség szabályozó segédanyag. Hajápolókban használva általában hajgöndörítő segédanyagként használatos.

Olívaolaj. Kiváló természetes emollient és hidratáló összetevő a száraz bőrre. Számos, a bőr számára hasznos anyag forrása: polifenolok (antioxidáns), squalane, zsírsavak (elsősorban olajsav) és E-vitamin is található benne. Néhány állatokon végzett kísérlet arra is utal, hogy védi a bőrt az UVB-sugárzás okozta károktól. További infó itt.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között kevéssé irritálónak számít. Ecocert által is jóvhagyott természetes összetevő.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Mesterséges illatanyag. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listjáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).