Kallos Krémsampon Normál Hajra

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Kókuszolajból előállított összetevő, melyet tisztítószerként, felületaktív anyagként, habképzőként használnak a kozmetikumokban. Az összetevő az EWG, Paula Begoun és a Wikipédia szerint is gyakran okoz allergiát  érzékeny bőr esetén. A Cocamide DEA rákkeltő hatásával kapcsolatban ellentmondó kutatások vannak, az EWG alacsony karcinogén kockázatot jelez az összetevőnél. 

Habképző felületaktív anyag. Kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után hajunk puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Ez a  kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező vegyület egy cukortenzid: olyan emulgeátor, amely a vizes fázisokban cukorrészével, az olajos cseppecskékben pedig zsírsavfarkincójával oldódik. Az ilyen anyagok kíméletesek a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is alkalmazhatók. Részletesebb információ a truthinagingen.

Leggyakrabban samponokban és lemosókban található emulgeálószer, emollient, átlátszatlanná tevő és sűrűség szabályozó segédanyag.

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. Sárgás folyadék, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló és sűrítőszerként használnak a kozmetikumokban.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Elektromos töltődést megakadályozó és felületi hártya képző anyag, melyet elsősorban hajápolókban használnak, de találkozhatunk vele szappanokban és tisztítókban is. Ez egy polyquarternium által alkotott (utolsó) generáció, amelynek az a különleges tulajdonsága, hogy fényt adjon a hajnak. Biztosítja a haj simaságát, csökkenti a "ragadósságát".

Szilikon alapú alapú szerves polimer. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló illetve hajkondicionáló tulajdonsággal bír, de a Wikipédia információi alapján a kozmetikumokban hidratáló, vízmegkötő funkcióban is előfordulhat. Leggyakrabban hajra való kozmetikumokban találkozhatunk vele, némely esetben akár 15 tömegszázalékos töménységben is.

Hajápolókban és samponokban gyakran használt összetevő, melyet elsősorban az elektromos töltődés megakadályozására használnak (antistatic). Ezenkívül emulgeáló, tisztító és tartósítószerként is használt.

Búzából előállított, leginkább hajápolókban használt hajkondícionáló, hidratáló összetevő. Alacsony molekulasúlyának köszönhetően könnyen beszívódik a hajszálak belsejébe.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Élesztő. Az élesztő beta glucant tartalmaz, ami kiváló antioxidáns. Az antioxidáns hatáson kívül Paula Begoun szerint még nem teljesen ismert, hogy az élesztőnek pontosan milyen hatása van a bőrre, némi kutatás utal arra, hogy az élesztő segíti a sebgyógyulást, a bőrszövet regenerálódását.

Methylisothiazolinone-nal kombinálva Kathone CG márkanév alatt kapható tartósítószer kombináció, melyet a 70-es években vezettek be. Gyakran okoz bőrirritációt, aminek révén ma már leginkább csak lemosható termékekben használják. 

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, melyet ma már leginkább csak lemosható termékekben használnak.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).