Kamill Kézbalzsam

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. További információ az INCIDecoderen.

Kőolajból számazó, viaszos anyag, melyet bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A Polyglyceryl-3 Diisostearate egy olyan vegyület, amit elsősorban ajakápolóknál és rúzsoknál használnak puhító hatása miatt, bár megtalálható a fényvédőkben, bronzosítókban, hidratáló krémekben és az anti-aging szérumokban is. (Forrás: truthinaging) A CosIng hivatalos besorolása szerint emulgeálószer.

Bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Petrolatum alapú (vazelin) viasz. Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó, átlátszatlanná tevő segédanyag, mely sima textúrát és félszilárd állagot biztosít a termékeknek. Gyakran használják a Paraffin alternatívájaként, mivel finomabb mikrokristályokból épül fel, ezáltal sokkal sűrűbb, viszkózusabb és ruganyosabb az állaga.

A CosIng hivatalos besorolása szerint csomósodást megakadályozó, színező és sűrűség szabályozó összetevő. Leggyakrabban por állagú sminktermékekben találkozhatunk vele.

Gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Lanolinból (gyapjút viselő állatok által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) előállított zsíralkohol, mely bőrpuhító (emollient) anyag . A lanolin alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

A nagy tisztaságú, és magas koleszterol tartalmú lanolin alkohol az eucerit, mely egy fontos összetevő a Nivea krémekben és a "normál" lanolin alkoholnál jobban tolerált.

Cink-szulfát. A CosIng hivatalos besorolása szerint szövetösszehúzó és fertőtlenítő hatású összetevő. Paula Begoun szerint kevés kutatás van arról, hogy lenne bármi haszna az összetevőnek a bőr számára, és nagy mennyiségben potenciális bőrirritáló, így Paula a kerülendő összetevők közé sorolja. Kis mennyiségben a magas C-vitamin tartalmú termékek stabilizásására használják, ebben az esetben (és mennyiségben) viszont nem valószínű, hogy irritál.

Hosszú láncú zsíralkohol. Emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient), sűrítő anyagként használatos. Sima, csúszós érzetet hagy maga után a bőrön.

A decyl alcohol (zsíralkohol) és az olajsav észtere (egy alcohol és egy sav kémiai reakciójából víz kilépésével keletkező anyag). Bőr puhító (emollient) és bőr javító hatása van, puha, selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. Sárgás folyadék, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló és sűrítőszerként használnak a kozmetikumokban.

Térfogat növelő, sűrűség szabályozó segédanyag. Hajápolókban használva általában hajgöndörítő segédanyagként használatos.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Mesterséges illatanyag. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listjáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Mesterséges illatanyag. Potenciális allergén, mely az ekcémás betegek 2-3%-nál okoz allergiás reakciókat.

Fahéjalkohol. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illat- és ízanyag, melytől kellemes, jázminhoz hasonló illata és aromája lesz az adott kozmetikumnak. A leggyakrabban parfümökben találkozhatunk vele.

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.