Maybelline The Falsies Lash Lift Szempillaspirál

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Felületaktív anyag (surfactant),  emulgeálószer, tisztítószer.

Kőolajból számazó, viaszos anyag, melyet bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

Brazil viasz, vagy pálmaviasz, melyet egy Brazíliában élő pálma leveléből állítanak elő. Nagyon sűrű emollient anyag, amely csillogó felületet hagy maga után, így a kozmetikai iparban leginkább csak szájfényekben, szőlőzsírokban és egyéb smink termékekben használják.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

A méhviasz szintetikus alternatívája mely zsírsavak és alkohol észterek keverékéből áll. Leginkább a kozmetikumok megfelelő állagáért (krémesség, kenhetőség) felel és a kozmetikai tulajdonságai szinte teljesen megegyeznek a természetes méhviaszéval. Bár az összetevőt jellemzően a cruelty-free és/vagy vegán alternatívájaként tartják számon a méhviasznak (és jellemzően így is van), az összetevő lehet nem vegán is, mivel több gyártó a szintetikus méhviaszában zsírsavként lanolint vagy épp természetes méhviaszt is alkalmaz.

Leggyakrabban ajakápoló termékekben használt bőrpuhító (emollient) anyag. Kiválóan tapad a bőrhöz és csillogó felületet hagy maga után. További infó: http://truthinaging.com/ingredients/bis-diglyceryl-polyacyladipate-2

A CosIng hivatalos besorolása szerint sűrűségszabályozó és kötőanyag. Ragadós jellege miatt elsősorban rúzsokban és ajakápolókban találkozhatunk vele.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Bőrpuhító (emollient).

Viasszerű felületaktív anyag és emulgeálószer.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Cellulózból származó zselésítő és sűrítő anyag. A CosIng besorolása szerint még felületi hártyaképző, emulzió stabilizáló és a krémet homogénné tevő segédanyag.

Gumiarábikum. A Szahara vidékén honos arabmézgafa szagtalan, nyálkás, gumiszerű váladéka. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint filmképző és maszkoló (szagokat, ízeket semlegesítő) hatása miatt használják a kozmetikumokban, az EWG szerint pedig kiváló kötő- és sűrítőanyag. Az összetevővel elsősorban szempillaspirálokban találkozhatunk.

Glicerin és behensav keveréke. Bőrpuhító (emollient) és bőrjavító anyagként használt.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Gliceridek és behensav keveréke. Bőrpuhító (emollient) és emulgáló szer. 

Természetes eredetű só, mely antimikrobiális tulajdonságai miatt tartósítószerként használt összetevő. Képes megakadályozni a mikroorganizmusok növekedését és szaporodását, így védi a kozmetikumokat a megromlástól. Már nagyon alacsony (akár 0,6%-os) koncentrációban is leállítja a baktériumok és gombák szaporodását, bár nem feltétlenül pusztítja el a már kifejlett mikrobákat.

Hidrogénezett jojobaolaj. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint lágyító, bőrpuhító hatású összetevő. A hidrogénezett és nem hidrogénezett jojobaolaj között csupán annyi különbség van, hogy az egyik szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú (jojoba oil), a másik pedig a magas nyomás alatt történő hidrogénezés következtében szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú. Az összetevő a sminktermékek gyakori összetevője. Lásd jojobaolaj.

Pálmafából nyert hidratáló hatású olaj. A kozmetikumokban emolliens, bőrpuhító anyagként használt. 

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (e nélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.