Mina Henna (Dark Brown) Sötétbarna Szemöldökfesték

Cellulózból (legfőbb növényi rost) előállított természetes összetevő, melyet elsősorban sűrítőanyagként használnak. Ezenkívül még felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és maszkoló (kellemetlen illat, íz semlegesítése) funkciója is van.

Hajfestékekben gyakran használt hajszínező összetevő. 

Az EWG szerint a p-Phenylenediamine egy magas kockázatú vegyület, melynek mérsékel rákkeltő hatása van és erőteljes allergén (2006-ban az év allergénjének választotta az amerikai contact dermatits szövetség). Az EWG közepesnek jelöli meg az összetevő reproduktív mérgező hatását, így terhesség idején nem ajánlott.

A henna egy virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. 2-6 méter magasra nő meg.  A növényben található festő hatású anyag (lawsone) által a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A színezőanyag-tartalom a levél részben a legmagasabb. A hennával történő hajfestés sszéles körben elterjedt. A hajat eredeti színétől függően a vörös különböző árnyalataira festi. Használják gombaölő szernek is tartósításhoz és parfümök adalékanyagaként is. (forrás: Wikipádia)

Az EWG a hennát használattól függően a közepes vagy akár magas kockázatú összetevők közé sorolja erős allergén, és potenciális immunrendszer károsító hatása miatt. A kozmetikumokban használható henna mennyisége korlátozott és nem használható szem körüli kozmetikumokban.

Térfogat növelő, sűrűség szabályozó segédanyag. Hajápolókban használva általában hajgöndörítő segédanyagként használatos.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Kókuszból előállított tisztítószer, felületaktív anyag. Bár a hírneve nem túl jó, Paula Begoun szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az SLS az egészségre veszélyes vagy rákkeltő. Ami viszont igaz, hogy bőrirritáló (annyira, hogy jellemzően SLS-t használnak a kozmetológiai kutatásokban a bőrirritáció kiváltására, hogy pl. különböző gyulladáscsökkentők hatását teszteljék aztán), ezért hacsak nem az összetevő lista utolsó helyeinek egyikén szerepel jobb kerülni. Az SLS-t tartalmazó tisztítók általában túlságosan is tisztítanak és megbontják a bőr természetes védőrétegét (natural skin barrier). Részletes információ a futuredermen. 

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

A rezorcin egy szerves, szintetikus vegyület, melyet elsősorban a bőrgyógyászatban használnak antiszeptikumként (fertőtlenítésre). A CosIng besorolása szerint hajfestő anyag, illetve szagokat semlegesítő hatása miatt is használnak a kozmetikumokban. Az EWG szerint az összetevő egészségügyi veszélye abban rejlik, hogy allergizálhatja a bőrt és nyálkahártyát, főleg nagyobb koncentrátumban. Amennyiben egy kozemtikum tartalmazza az összetevőt, az előírt felirat: „Rezorcint tartalmaz. Szempilla és szemöldök festésére tilos. Ha a szemünkbe jut, azonnal kimosni!" Az összetevővel elsősorban hajfestékekben találkozhatunk.

Petróleumszármazék, hajfestékekben, hajszőkítő termékekben használatos hajszínező anyag. Irritatív hatású lehet.

Lásd jojoba olaj.