 A henna egy vir&aacute;gos cserje, mely Afrika szubtr&oacute;pusi ter&uuml;letein, D&eacute;l-&Aacute;zsi&aacute;ban &eacute;s &Eacute;szak-Ausztr&aacute;li&aacute;ban őshonos. 2-6 m&eacute;ter magasra nő meg. &nbsp;A n&ouml;v&eacute;nyben tal&aacute;lhat&oacute; festő hat&aacute;s&uacute; anyag (lawsone) &aacute;ltal a bőrt, hajat, &eacute;s egy&eacute;b protein tartalm&uacute; anyagokat (k&ouml;r&ouml;m, gyapj&uacute;, selyem) narancsv&ouml;r&ouml;sre sz&iacute;nezi. A sz&iacute;nezőanyag-tartalom a lev&eacute;l r&eacute;szben a legmagasabb.&nbsp;A henn&aacute;val t&ouml;rt&eacute;nő hajfest&eacute;s ssz&eacute;les k&ouml;rben elterjedt. A hajat eredeti sz&iacute;n&eacute;től f&uuml;ggően a v&ouml;r&ouml;s k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ző &aacute;rnyalataira festi.&nbsp;Haszn&aacute;lj&aacute;k gomba&ouml;lő szernek is tart&oacute;s&iacute;t&aacute;shoz &eacute;s parf&uuml;m&ouml;k adal&eacute;kanyagak&eacute;nt is. (forr&aacute;s: Wikip&aacute;dia)

 Az EWG a henn&aacute;t haszn&aacute;latt&oacute;l f&uuml;ggően a k&ouml;zepes vagy ak&aacute;r magas kock&aacute;zat&uacute; &ouml;sszetevők k&ouml;z&eacute; sorolja erős allerg&eacute;n, &eacute;s potenci&aacute;lis immunrendszer k&aacute;ros&iacute;t&oacute; hat&aacute;sa miatt. A kozmetikumokban haszn&aacute;lhat&oacute; henna mennyis&eacute;ge korl&aacute;tozott &eacute;s nem haszn&aacute;lhat&oacute; szem k&ouml;r&uuml;li kozmetikumokban.

Lawsonia Inermis (Henna)