Lacalut Gyógynövényes Fogkrém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Kovasav. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emulziókat stabilizáló, porok szóró- és nedvszívó képességét növelő hatású összetevő és dörzsszemcse (aránylag enyhe). Nagy duzzadóképessége miatt paszták, pakolások készítésére, fogkrémekben és fogporokban is alkalmazzák. 

Szódabikarbóna. Lúgos kémhatású összetevő, mely a savas kozmetikumok ph-ját semlegesíti és ezzel kevésbé irritálóvá teszi őket. Az acne.org közösség szerint viszonlyag hatékony összetevő pattanások ellen is.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Kókuszból előállított tisztítószer, felületaktív anyag. Bár a hírneve nem túl jó, Paula Begoun szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az SLS az egészségre veszélyes vagy rákkeltő. Ami viszont igaz, hogy bőrirritáló (annyira, hogy jellemzően SLS-t használnak a kozmetológiai kutatásokban a bőrirritáció kiváltására, hogy pl. különböző gyulladáscsökkentők hatását teszteljék aztán), ezért hacsak nem az összetevő lista utolsó helyeinek egyikén szerepel jobb kerülni. Az SLS-t tartalmazó tisztítók általában túlságosan is tisztítanak és megbontják a bőr természetes védőrétegét (natural skin barrier). Részletes információ a futuredermen. 

Cellulózból (legfőbb növényi rost) előállított természetes összetevő, melyet elsősorban sűrítőanyagként használnak. Ezenkívül még felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és maszkoló (kellemetlen illat, íz semlegesítése) funkciója is van.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

A szomáliai balzsamfa (Commiphora myrrha) a szappanfaalakúak rendjébe, a balzsamfafélék családjába tartozó növényfaj. A belőle előállított szirupot mirhának nevezik. A mirhának fertőtlenítő, gombaölő hatása van, különösen hatékony a szájnyálkahártya és a gége betegségeinek kezelésében. Külsőleg ugyancsak jó tulajdonsága miatt alkalmazzák sebgyógyulás elősegítésére és sebfertőtlenítésre. Paula Begoun szerint a benne található illatanyagok potenciális bőrirritálók.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

Orbáncfű kivonat. A CosIng besorolás szerint szövet összehúzó, tonizáló, bőrnyugtató, bőrvédő és bőrjavító (skin conditioning) összetevő. Paula Begoun szerint bár az orbáncfű kivonat hatásos antioxidáns, nap jelenlétében a kivonat számos összetevője mérgező hatású a bőrre.

Orvosi zsálya kivonat, mely hatásos antioxidáns. Kámfor és fenol (illatanyagok) tartalma miatt azonban potenciális bőrirritáló.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Íz- és illatanyag keverék, EWG szerint a Fragrance / Parfum összetevő szinonímája.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Nátrium-fluorid. A fluorozott fogkrémek alkotóeleme. Segít késleltetni a fogszuvasodást.

Használata nagyon vitatott. A fogorvosok egyik csoportja azt mondja, hogy igazából semmi szükség rá, másik fele meg azt mondja nem ér semmit a fogmosás fluorid nélkül. Az igazság valószínűleg, mint mindig középen van: a fluorid hosszú távú védelmet jelent a fog kálciumvesztése ellen. Másrészt viszont valóban mérgező lehet ha elég nagy mennyiségben fogyasztunk belőle. Az optimális megoldás, mint mindig az odafigyelés: ha ezt tesszük, ki tudjuk használni ennek az anyagnak a jó tulajdonságait, anélkül, hogy a rosszak érvényre jutnának.

Tartósítószer.

Szacharin. A kozmetikumokban ízesítő, édesítő funkciót tölt be. Gyakori összetevője a fogkrémeknek illetve különféle szájápolással kapcsolatos kozmetikumoknak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.