NOTE Cosmetics Mattemoist Szájfény

A CosIng hivatalos besorolása szerint sűrűségszabályozó és kötőanyag. Ragadós jellege miatt elsősorban rúzsokban és ajakápolókban találkozhatunk vele.

Tridecyl alkohol és trimellitic sav észtere. Bőrpuhító (emollient), bőrjavító és sűrítő anyag.

Műanyag féle, melynek számos funkciója van a kozmetikumokban. Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros.

Bőrpuhító, emollient anyag, amely selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Paula Begoun szerint észter (egy alkohol és egy sav reakciójából víz kilépésével keletkező vegyület) féle, mely természetesen a kakaóban és a levendulaolajban található meg.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Ricinusolaj. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) anyagként használják. Enyhén ragadós érzetet hagy maga után a bőrön.

Bőrpuhító (emollient), emulzió stabilizáló és sűrítőanyagként használt, könnyed állagú zsíralkohol. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A makadámia fa terméséből előállított olaj. Kiváló hidratáló, védi a hajat és a bőrt. Magas arányban tartalmaz esszenciális zsírsavakat (olein sav, palmitolein sav), ezért kiváló helyettesítője állati olajoknak.  Hasonlít az emberi bőr faggyú szerkezetéhez. Viszonylag stabil olaj. Elsősorban nehezebb krémekhez és a száraz bőr számára ideális összetevő. (Forrás: Wikipédia)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Enyhén sárgás színű, természetes zsír, melyet az Afrikában honos sheafából vonnak ki. Édeskés illatú, puha, krémes vagy kemény állagú is lehet. A kozmetikumokban kiváló bőrpuhító (emollient) összetevő és antioxidánsok (A-, E- és F-vitamin) gazdag forrása. A sheavaj ehető is, a kakaóvaj helyettesítőjeként néhány csokoládéban is megtalálható. Remek összetevő száraz, érzékeny bőr ápolására.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Egy alumíniumból előállított mesterséges összetevő, ami a CosIng besorolása szerint átlátszatlanná tevő, bőrvédő, vízmegkötő és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A gyakorlatban az összetevőt az INCIDecoder szerint sokkal inkább pigment technológiákban használják: egyrészt a Titanium Dioxid-on védőréteget képez, ami stabilabbá teszi a fényvédőt, másrészt "fordítva" használva (vagyis nem bevonóanyagként, hanem alapanyagként, amit másik pigmenttel bevonnak) növeli a pigmentek színezőképességét.