KRÉMKERESŐ
(X)

(X)

KRÉMEK MÁRKÁK ÖSSZETEVŐK ELADÓ MAGAZIN FORUM BLOG Belépés

Best of Beauty 2019

Sante Soleil Önbarnító Krém Érzékeny Bőrre
Sante Soleil Önbarnító Krém Érzékeny Bőrre

Sante

Sante Soleil Önbarnító Krém Érzékeny Bőrre

  (0 vélemény)
Ár:   Az ár hiányzik. Feltöltöm   Kategória:   Egyéb
Kiszerelés:   Hiányzik. Feltöltöm   Bőrtípus:   Minden
Lelőhely:   Müller   Bőrprobléma:   --


A krémet és az összetevőket feltöltötte: miraclum, Módosítva: 2012. május 10.

Ár:   Az ár hiányzik. Feltöltöm
Kiszerelés:   Hiányzik. Feltöltöm
Lelőhely:   Müller
Kategória:   Egyéb
Bőrtípus:   Minden
Bőrprobléma:   --

TERMÉKLEÍRÁS

Természetesen szép és egységes barnaságot ad a testnek napozás nélkül, még az érzékeny bőrűeknek is. Természetes, növényi alapú barnító hatóanyagok rövid idő alatt természetes barnaságot adnak. Értékes szőlőmag- és bio jojobaolajok gyengéden hidratálják a bőrt.

Kiszerelés: 150 ml

ÖSSZETEVŐK (INCI)

hirdetés

Fontos hatóanyagok a krémben

Antioxidánsok: Vitis Vinifera (Grape) Seed Oil, Tocopherol
Gyulladáscsökkentők: Chamomilla Recutita (Matricaria) Extract
Hidratálók: Glycerin
Vitaminok: Tocopherol

Összetevők megmagyarázva

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.

Glycerin h 0 0

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

A cukorrépából vagy cukornádból származó DHA néven is emlegetett összetevő az önbarnítók fő hatóanyaga. 1-15%-ig terjedhet a koncentrációja, de a legtöbb kozmetikumba 5%-nál nagyobb koncentrációt nem használnak. Minél több van belőle egy termékben, annál barnább színt lehet elérni vele. 

A barnulás folyamata csak a bőr legfelső rétegét érinti, úgy hogy a dihidroxiaceton a keratin tartalmú fehérjékhez kötődik. A különböző fehérjék különböző módon reagálnak a DHA-val szemben és létrejönnek a sárga és barna pigmentek, amelyeket melanoidoknak hívunk. Ezek a pigementek hasonlóak a melanin nevű pigmenthez, ami azonban a bőr mélyebb rétegében keletkezik UV sugarak hatására.

A barnaság általában a felvitelt követő 1-3 órában alakul ki, és egyénenként változik, hogy milyen gyorsan kopik le, általában 2-5 nap. Hámlasztás, izzadás, szauna, hosszas víz alatt töltött idő felpuhítja a sejteket és gyorsítja a a szín eltünését.

A DHA hátránya, hogy hatására a bőrben több szabad gyök képződhet, így önbarnítók mellett fokozottan ajánlott a fényvédők használata vagy pedig önbarnítás után 24 órával ajánlott a napot kerülni.

A DHA-hoz hasonló hatású növényi eredetű keto-cukor, melyet piros bogyós gyümölcsökből (általában málnából) vonnak ki. Mivel reakcióba lép a bőrben található amino savakkal és ezáltal segít bronzos-arnyló ragyogást kialakítani a bőrben így az összetevővel általában önbarnítókban és szoláriumkrémekben találkohatunk. Míg a DHA néhány óra alatt fejti ki hatását, az erythrulose sokkal később, egy-két nap után, ezért segítségével az önbarnító színe tartósabb lesz. 

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított sűrítőanyag

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Közönséges dió héjának az őrleménye, melyet dörzsölő, bőrradírozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

Az összetevőnek még nincsen leírása.

Az ún. német kamilla vagy matricaria kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a Wikipedia-szócikk pedig gyulladáscsökkentő hatásról is ír.

Tocopherol a I v 2 2

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Csersav. A szőlőcukor galluszsavval alkotott észtere. Összehúzó, vérzéscsillapító, sebgyógyulást segítő vegyület. Paula Begoun szerint erős antioxidáns, aminek lehetséges, hogy még rálkellenes hatása is van.

SHOP

NEKED AJÁNLJUK
© 2014 KrémMánia Minden jog fenntartva.