Super Facialist Rose Hydrate Soothing Facial Mist

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A nitrogén egy gáz halmazállapotú molekula, melyet a kozmetikumokban hajtógázként alkalmaznak, mivel képes a vizet párává alakítani. Paula Begoun szerint a nitrogén kedvezhet a szabadgyökök keletkezésének és sejthalált is okozhat. Az össztevővel leggyakrabban termálvizes permetekben találkozhatunk.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Emulgeálószer, felületaktív anyag.

Felületi hártyaképző (film former) anyag, mellyel leggyakrabban hajápoló termékekben találkozhatunk. Hajlakkokban használva segít a haj formázásában, helyén tartásában. További információ: truthinaging

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

A gránátalma kivonata. A CosIng szerint tonizáló, bőrösszehúzó és a kozmetikai szerek szagát elfedő (maszkoló) összetevő. Paula Begoun kiváló alkotónak tartja antioxidáns illetve rákellenes hatása miatt, ám ezt egyelőre emberi bőrön nem, csupán állatkísérletekben sikerült bizonyítani. Az érett, ráncosodó bőr megjelenését jelentősen javítja. 

Tengeri só. A CosIng a tengeri só kivonatot bőrjavító (skin conditioning) anyagként osztályozza. Nem oldott, szemcsés formában radírozó anyagként is használt.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

A hólyagmoszat kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrpuhító, bőrkondícionáló, vízmegkötő hatású összetevő, mely növeli a bőr komfortérzetét. Paula Begon szerint a legtöbb növény kivonatához hasonlóan a hólyagmoszat kivonata is remek forrása a természetes antioxidánsoknak.

A sárgásmoszatok törzsébe tartozó faj kivonata. Alga féle, mely a CosIng besorolása szerint bőrvédő összetevő. Az algakivonat a kozmetikumokban sűrítő anyagként, antioxidánsként és hidratáló, vízmegkötő anyagként használt. Részletesebb információ az algákról a kozmetikumokban a cosmeticscopon.

Retek gyökeréből, fermentálással előállított összetevő. A fermentálás során egy antimikrobiális peptid keletkezik, aminek antimikrobiális, természtes tartosító hatása van. Megtalálható az összetevő természetes tartósítszer komplexekben is, bár nem olyan hatékony, mint a jól ismert egyéb tartósítók (parabének vagy phenoxyethanol.)

Forrás: truth-in-aging, BFT

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Rózsa kivonat. A CosIng szerint ez egy maszkoló (nem kívánt íz, illat semlegesítése), tonizáló összetevő. In vitro (azaz kémcsőben végzett) tanulmány szerint  a rózsa kivonatnak anitoxidáns hatása is van.