VadBarna After Sun All Day Moisturiser

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

Lásd Ceteareth 10.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Fehér, kristályos, wax-szerű anyag, melyet  bőrpuhító (emollient) anyagként használnak a kozmetikumokban.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

A cukorrépából vagy cukornádból származó DHA néven is emlegetett összetevő az önbarnítók fő hatóanyaga. 1-15%-ig terjedhet a koncentrációja, de a legtöbb kozmetikumba 5%-nál nagyobb koncentrációt nem használnak. Minél több van belőle egy termékben, annál barnább színt lehet elérni vele. 

A barnulás folyamata csak a bőr legfelső rétegét érinti, úgy hogy a dihidroxiaceton a keratin tartalmú fehérjékhez kötődik. A különböző fehérjék különböző módon reagálnak a DHA-val szemben és létrejönnek a sárga és barna pigmentek, amelyeket melanoidoknak hívunk. Ezek a pigementek hasonlóak a melanin nevű pigmenthez, ami azonban a bőr mélyebb rétegében keletkezik UV sugarak hatására.

A barnaság általában a felvitelt követő 1-3 órában alakul ki, és egyénenként változik, hogy milyen gyorsan kopik le, általában 2-5 nap. Hámlasztás, izzadás, szauna, hosszas víz alatt töltött idő felpuhítja a sejteket és gyorsítja a a szín eltünését.

A DHA hátránya, hogy hatására a bőrben több szabad gyök képződhet, így önbarnítók mellett fokozottan ajánlott a fényvédők használata vagy pedig önbarnítás után 24 órával ajánlott a napot kerülni.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Erősen lúgos (ph 10) ph szabályozó.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Aminósav komplex. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondicionáló, és barnító hatású összetevő. Az összetevővel leggyakrabban önbarnítókban, szoláriumkrémekben és barnulást elősegítő naptejekben találkozhatunk.

Hidrolizált növényi fehérje. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antiszatizáló (a haj szállásat megakadájozó), valamint haj- és bőrkondícionáló hatású összetevő. Elsősorban aminosavakból, peptidekből, és fehérjékből áll. Rendkívül gyorsan beépül a hajszálakba, azonban nem képez a szilikonhoz hasonló réteget a hajszálak felületén, a hajat pedig egészségessé és fénylővé teszi.

Az ATP az adenozin szerves vegyülete, amely az élesztő nukleinsavainak a hidrolízise során alakul ki. Az ATP a sejteken belüli anyagcsere-folyamatoknál közvetít energiát, ezért minden élőlénynek szüksége van rá a folyamatos energiaellátást működés érdekében. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő, és bár a kutatások még hiányosak, de Paula Begoun szerint egyenlőre úgy néz ki, hogy helyileg alkalmazva sejtkommunikáló és inflammáció-modulátor (gyulladás-módosító) hatása lehet.

Aloe vera. Kivonatát, géljét, vizes oldatát, nedvét egyaránt használják a kozmetikumokban. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Lásd aloe vera kivonat.

Nádcukor kivonat. Hidratáló és bőrjavító anyag. Bár a nádcukorból előállítható glikolsav, magának a nádcukornak nincsen hámlasztó hatása.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Methylisothiazolinone-nal kombinálva Kathone CG márkanév alatt kapható tartósítószer kombináció, melyet a 70-es években vezettek be. Gyakran okoz bőrirritációt, aminek révén ma már leginkább csak lemosható termékekben használják. 

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, melyet ma már leginkább csak lemosható termékekben használnak.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.