Yadah Pórustisztító Arcmaszk Vulkáni Hamuval és Szénnel

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

A köznyelvben tengeri hínárként ismert Ascophyllum nodosum nevű sárgamoszat kivonata. A növény gazdag poliszacharidokban, antioxidánsokban. Az összetevő egyik gyártója szerint bőrápoló termékekben hidratáló, revitalizáló és méregtelenítő funkciót tölt be.

Lásd még: algakivonat.

A Yukon folyó környékéről származó gyógynövénynek, a füzikének a kivonata, ami Paula Begoun szerint kiváló antibakteriális, antioxidáns és irritáció ellen védő alkotóelem, noha hivatalosan csak "bőrápolónak" nevezik.  

A kövér porcsin kivonata. A növény igen gazdag forrása a C- és E-vitaminnak, valamint az egyik legmagasabb omega-3 zsírsav tartalmú növénynek tartják. Paula Begoun szerint a kövér porcsin kivonatának gyulladáscsökkentő hatása is van, és kiváló összetevőnek tartja. Az összetevő gyakori eleme a távol-keleti kozmetikumoknak.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Közönséges fügekaktusz törzsének kivonata. Kevés információ található arról, hogy mire szolgál az összetevő a kozmetikumokban. A CosIng bőrkondícionáló összetevőnek kategorizálja. Az ArtDeco honlapja szerint puhává teszi a bőrt. E szerint a szabadalom szerint pedig a kaktusz kivonat idegsejtvédő összetevő, melyet esetleg fel lehet használni olyan betegségek kezelésére, mint az Altzheimer vagy a Parkinson kór.

Egy Japánban őshonos fűszer- és gyógynövény, a japán vagy sanshō bors kivonata. E szerint a forrás szerint az E-vitaminhoz hasonló antioxidáns hatással bír, viszont Paula Begoun szerint irritáló hatással lehet a bőrre. Az INCIDecoder szerint viszont leggyakrabban antibakteriális és természetes tartósító hatása miatt használják, és része egy Koreában népszerű, Euro-Napre néven futó három növényi kivantból álló (Usnea Barbata és Pulsatilla Koreana-val kombinálva) tartósítószernek. 

Oldószer. Segédanyag, mely segíti az aktív hatóanyagok (pl. szalicilsav) felszívódását

A japán lonc virágának a kivonata. Paula Begoun információi szerint bőrnyugtató és antimikrobális hatással bír, illetve gazdag antioxidáns hatással bíró flavonoidokban és szaponinokban. Meglepő módon gyakran tartósítószerként szolgál a kozmetikumokban. A virágban ugyanis a parabén egy természetes formája található meg, a parahydroxy benzoic acid (PHBA), ami bár nem teljesen azonos a mesterséges parabénekkel, ugyanazt a benzol gyűrűt tartalmazza, ami az egészségügyi kockázatokat felveti. Szóval parabén álruhában. Ha az egyiket elkerülöd (ami egyébként nem feltétlen tudományosan alátámasztott, itt írtunk többet róla), akkor a másikat is érdemes.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

A Pullulán az Aureobasidium Pullulans nevű mikrobiális gombafaj keményítőjéből állítható elő. Mivel poliszacharidokban gazdag, ezért hatásos vízmegkötő. A CosIng besorolása szerint felületi hártya képző, a krémeket homogénné tevő segédanyag. Paula Begoun szerint antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik.

Egy árvacsalánfélék családjába tartozó virágos növénynek, a bajkáli csucsóka gyökerének a kivonata. Kínában az 50 leggyakrabban használt gyógynövények közé tartozik, melyet több ezer év óta használnak. Szövet összehúzó, nyugtató, hidratáló összetevő.

Cellulózból (legfőbb növényi rost) előállított természetes összetevő, melyet elsősorban sűrítőanyagként használnak. Ezenkívül még felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és maszkoló (kellemetlen illat, íz semlegesítése) funkciója is van.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól.