Alverde Ultra Sensitive Krémtusfürdő Jojobaolajjal

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Habképző felületaktív anyag. Kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után hajunk puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Ez a  kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező vegyület egy cukortenzid: olyan emulgeátor, amely a vizes fázisokban cukorrészével, az olajos cseppecskékben pedig zsírsavfarkincójával oldódik. Az ilyen anyagok kíméletesek a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is alkalmazhatók. Részletesebb információ a truthinagingen.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Jojobaolaj. Természetes növényi olaj, melynek a szerkezete nagyon hasonló az ember által termelt faggyúhoz (sebum). Kiváló összetevő a pattanásokra hajlamos bőr számára, mert képes csökkenteni a faggyútermelést az aknekezelésektől kiszárított bőrben (sokszor a túlszárítás nagyobb faggyútermelésre ösztönzi a bőrt). A jojobaolaj kiváló tisztító, lemosó összetevő is, ugyanis feloldja a fölösleges faggyút, és ezáltal vízzel lemoshatóvá teszi azt. Mind a zsíros, mind a száraz bőr számára remek emollient és hidratáló anyag. A fenti tulajdonságain túl Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a jojobaolaj gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. További információ a jojobaolajról itt.

Egy tenzid, vagyis tisztító összetevő. Természetes vegyületek természetes kötéssel való összekapcsolásával nyerik.  Tisztító és habképző tulajdonságú. BDIH által jóváhagyott, natúrkozmetikumokban használható összetevő.

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. Sárgás folyadék, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló és sűrítőszerként használnak a kozmetikumokban.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Kókuszolajból származó tisztítószer, melyet Paula Begoun szerint a kemény víz lágyítására használnak.