Babé Anticellulitisz Krém-Gél

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez olyan adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az alkohol denaturálása nem változtat a folyadék kémiai összetételén. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Könnyen kenhető olaj, aminek bőrpuhító (emollient) tulajdonsága van.

Folyékony állagú, könnyen kenhető szilikon. A bőrre és a hajra kenve selymes, csúszós érzetet ad. Folyékony, vízszerű állaga miatt gyakran használják  sűrűbb, nehezen kenhető szilikonokkal (pl. dimethicone) együtt. Gyakori összetevő arc- és hajápoló termékekben.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Szénhidrogén, mely elsősorban oldószerként használt a kozmetikumokban. Az isododecane javítja  a krémek kenhetőségét, könnyed érzete van a bőrön. Mint minden szénhidrogénnek van némi elzáró (occlusive) hatása, melynek révén megakadályozza a vízveszteséget a bőr felső rétegéből (transepidermal water loss).

Lágyító (emollient) és hidtaráló funkciójú szintetikus vegyület, amely kőolaj és tejsav származéka. (Forrás)

Emulzió stabilizáló és sűrűség szabályozó segédanyag.

Színtelen, szagtalan, krémes, sűrű állagú bőrpuhító anyag (emollient) és oldószer. Magas tisztaságú isoparaffinok keveréke, ami nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Sűrűbb állagú krémek, alapozók gyakori összetevője.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Hártya képző (film forming), zselésítő, emulzió stabilizáló segédanyag.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, felületaktív, sűrűség szabályozó, haj- és bőrkondícionáló összetevő. Paula Begoun szerint talán van antioxidáns hatása. Egy 2012-es kutatás szerint 2% L-carnitine-t tartalmazó krém talán csökkenti a bőr zsírtermelését. (Journal of Cosmetic Dermatology, Vol 11, 2012 Marc.)

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

A vadgesztenye magjának kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Más források szerint ezen kívül a bőr értágulataira összehúzó hatással van, és meggyorsítja a vérelvezetést.

Az ázsiai gázló, vagyis gotu kola kivonata. A CosIng besorolása szerint tisztító, nyugtató, bőrfelszínt egyenletesebbé tevő és tonizáló hatása is van. Az INCIDecoder szerint a gotu kolának jól dokumentált sebgyógyító, antioxidáns, gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van. Fő biológiailag aktív komponensei az asiaticoside, madecassoside, asiatic és madecassic acid, amik regeneráló és antioxidáns hatása külön-külön és együtt is jól alátámasztott. In-vitro (kémcsőben végzett) kutatások alapján a Gotu Kóla aktív összetevői serkentik a bőr saját GAG (a bőrben lévő természetes hidratáló elemek)  és kollagén termelést is. A Gotu Kolával gyakran találkozhatunk cellulite vagy stria elleni termékekben is vérkeringés élénkítő hatása miatt. 

Szúrós csodabogyó kivonat. Szájon át bevéve hatásos lehet ödéma ellen. A bőrön alkalmazva talán gyulladáscsökkentő hatása van.

Bár Paula Begoun csak annyit mond az összetevőről, hogy szilikon, a TruthInAging szerint a methylsilanol mannuronate egy tengeri algából előállított összetevő, mely egyrészt hidratálja a bőrt, másrészt pedig feszesíti és erősíti is. Ezenkívül állítólag még antioxidáns hatása is van. Ezen állítások hitelességét azonban némileg megkérdőjelezi, hogy azok egy az összetevőt tartalmazó kezeléseket áruló spa honlapjáról származnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.