Babor Matte Finish Foundation

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Más néven Talcum. Zsírkő. A zsírkő a természetben előforduló ásvány féle, melyet  a kozmetikumokban leginkább por formában térfogatnövelő, töltőanyagként használnak. A CosIng besorolás szerint még bőrradírozó, összecsomósodást megakadályozó, átlátszatlanná tevő és bőrvédő összetevő. Bár felmerült a gyanú, hogy a zsírkő belégzése az esetleges azbeszttartalma miatt esetleg rákkeltő lehet, Paula Begoun szerint átfogó kutatások mutatják, hogy a zsírkő tartalmú kozmetikumok nem növelik a használókban a tüdőrák kockázatát. A folyamatban lévő viták és jogi problémák ellenére az azbesztmentes talkumot biztonságosnak tekintik a sminkben és a bőrápolásban, bár ajánlatos kerülni a laza por állagú talkumot a nemi szervek területén illetve sérült bőrön. 

Un. Dimethicone Copolyol, ami egy általános kifejezés  a dimethiconból (szilikon féle) és polyoxyethyleneből / polyoxypropyleneből előállított polimerekre. A PEG-10 Dimethicone bőr- és hajkondícionáló anyagkénet használt a bőr- ás hajápoló termékekben.

Szilárd állagú szilikon gyanta, ami növeli a sminktermékek tartósságát és a fényvédő termékek vízállóságát. A bőrön légáteresztő réteget képez, megszáradva kellemes, nem ragadós érzetet hagy. (forrás)

Neopentyl glycol (felületi hártyaképző anyag és oldószer) és heptánsav (szőlőből előállított zsírsav) keveréke, melyet bőrpuhító (emollient) és bőrjavító anyagként használnak a kozmetikumokban.

Szilikonféle tiszta, folyékony formában. A CosIng besorolása szerint bőrkondícionáló anyag. Selymesen sima érzést, könnyű kenhetőség biztosít. Mint a legtöbb szilikon, képes átmenetileg feltölteni az apróbb ráncokat, így egy általános "teltebb" megjelenést biztosít. Paula Begoun szerint emollient, vagyis bőrpuhító tulajdonsággal is rendelkezik, ezen kívül enyhe tisztító hatása is van, a szájfényekben és rúzsokban pedig felerősíti a színt. 

Szénhidrogén, mely elsősorban oldószerként használt a kozmetikumokban. Az isododecane javítja  a krémek kenhetőségét, könnyed érzete van a bőrön. Mint minden szénhidrogénnek van némi elzáró (occlusive) hatása, melynek révén megakadályozza a vízveszteséget a bőr felső rétegéből (transepidermal water loss).

A CosIng besorolás szerint felületaktív anyag és emulgeálószer.

Felületi hártya képző anyag.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Emulzióstabilizátorként, oldószerként, bőrjavító anyagként és és széles spektrumú antimikrobiális szerként használt multifunkcionális, selymes érzetű glikolféle. Hidratáló hatása van a bőrre.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Természetes eredetű só, mely antimikrobiális tulajdonságai miatt tartósítószerként használt összetevő. Képes megakadályozni a mikroorganizmusok növekedését és szaporodását, így védi a kozmetikumokat a megromlástól. Már nagyon alacsony (akár 0,6%-os) koncentrációban is leállítja a baktériumok és gombák szaporodását, bár nem feltétlenül pusztítja el a már kifejlett mikrobákat.

Egy alumíniumból előállított mesterséges összetevő, ami a CosIng besorolása szerint átlátszatlanná tevő, bőrvédő, vízmegkötő és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A gyakorlatban az összetevőt az INCIDecoder szerint sokkal inkább pigment technológiákban használják: egyrészt a Titanium Dioxid-on védőréteget képez, ami stabilabbá teszi a fényvédőt, másrészt "fordítva" használva (vagyis nem bevonóanyagként, hanem alapanyagként, amit másik pigmenttel bevonnak) növeli a pigmentek színezőképességét. 

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó segédanyag

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között kevéssé irritálónak számít. Ecocert által is jóvhagyott természetes összetevő.

Glicerin és zsírsavak keveréke, a krémekben lágyító és sűrítő szerként használják.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

Oldószerként és sűrűség szabályozó anyagként használt szerves vegyület.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Vasból és oxigénből álló keverék, amelyeket a kozmetikumokban (piros, sárga és fekete) színezőanyagként használnak már az 1900-as évek óta. Bár a vas-oxidok természetesen fordulnak elő, a kozmetikumokban használt formák jellemzően szintetikusak annak érdekében, hogy elkerüljék a természetesen előforduló vasoxidokban található szennyeződéseket.