Benecos Cleansing Gel

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Habképző felületaktív anyag. Kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után hajunk puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Ez a  kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező vegyület egy cukortenzid: olyan emulgeátor, amely a vizes fázisokban cukorrészével, az olajos cseppecskékben pedig zsírsavfarkincójával oldódik. Az ilyen anyagok kíméletesek a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is alkalmazhatók. Részletesebb információ a truthinagingen.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Egy tenzid, vagyis tisztító összetevő. Természetes vegyületek természetes kötéssel való összekapcsolásával nyerik.  Tisztító és habképző tulajdonságú. BDIH által jóváhagyott, natúrkozmetikumokban használható összetevő.

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Az ír moszat nevű vörösmoszat kivonata, mely bőrkondícionáló, sűrűségszabályzó anyagként használatos a kozmetikai szerekben. 

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Kókuszolajból származó tisztítószer, melyet Paula Begoun szerint a kemény víz lágyítására használnak.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Hársfavirág kivonat. A CosIng szerint is nagyon sokféle hatással lehet a bőrünkre: frissíti, kondícionálja, védi, puhítja a bőrünket, és még gyulladáscsökkentő is. A Cosmeticscop szerint a hársfavirág flavonoidjai, és glikozidjai azok, amik felelősek a kivonat erős antioxidáns, és vízmegkötő sajátságaiért.

A vadrózsa termésének, a csipkebogyónak a kivonata. A csipkebogyó legnagyobb mennyiségben C-vitamint tartalmaz, ezenkívül B1-, B2-, P-, K- és A-vitamin, valamint gyulladáscsökkentő hatású flavonoidok, karotinoid, pektin és szerves savak (pl. alma- és citromsav) is találhatók benne. Több kutatás is arra jutott, hogy magas a C vitamin, valamint polifenol tartalma révén a csipkebogyó kivonatnak a bőrön antioxidáns hatása van, valamint a Dr. Hauschka honlapja szerint szövetösszehúzó és nyugatató hatású összetevő is. E szerint a kutatás szerint gyulladáscsökkentő hatással is bír. 

Fekete bodzaként ismert. Hatásos antioxidáns, köszönhetően a természetes flavonoid összetételének. Gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatása is van.

Az orvosi körömvirág virágának a kivonata. A körömvirágnak számos pozitív hatása van a bőrünkre, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, bőrápoló tulajdonságú. Kozmetikumokban mindezen hatások együtteséért alkalmazzák, noha a hivatalos megfogalmazás szerint csak bőrápolónak nevezik. Gyakorlati tapasztalatok szerint nagy koncentrációban alkalmazva az igénybe vett bőrt kiválóan regenerálja. Használatakor vigyázzunk a fészkesvirágzatúakkal kapcsolatos allergiákra.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A fitinsav (phytate acid) só formája, a kozmetikumokban ún. kelátképzőként (chelating agent) használják. Ez azt jelenti, hogy fémes jellegű vegyületekkel keveredve képes megelőzni azok bőrfelszínre vagy hajra tapadását, és azt, hogy valamiféle elszíneződést okozzanak. Ezenkívül erősíti a tartósítók baktériumok és más apró organizmusok elleni harcát, és hozzájárul az összetevők stabilitásának megőrzéséhez is.

A napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.