Benefit Precisely, My Brow Pencil

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Más néven Talcum. Zsírkő. A zsírkő a természetben előforduló ásvány féle, melyet  a kozmetikumokban leginkább por formában térfogatnövelő, töltőanyagként használnak. A CosIng besorolás szerint még bőrradírozó, összecsomósodást megakadályozó, átlátszatlanná tevő és bőrvédő összetevő. Bár felmerült a gyanú, hogy a zsírkő belégzése az esetleges azbeszttartalma miatt esetleg rákkeltő lehet, Paula Begoun szerint átfogó kutatások mutatják, hogy a zsírkő tartalmú kozmetikumok nem növelik a használókban a tüdőrák kockázatát. A folyamatban lévő viták és jogi problémák ellenére az azbesztmentes talkumot biztonságosnak tekintik a sminkben és a bőrápolásban, bár ajánlatos kerülni a laza por állagú talkumot a nemi szervek területén illetve sérült bőrön. 

Sumac viasz, ismertebb nevén Japán viasz, amelyet a Viaszszömörce nevű Japánban található fa bogyójából nyernek. Leggyakrabban természetes kozmetikumok, színes make-up és testápolási termékekben használják. A japán viasz kompatibilis a legtöbb növényi és ásványi eredetű viasszal, valamint a növény olajokkal, ásványi olajokkal és a vazelinnel. Remekül sűríti a formulákat és kellemesen képlékeny textúrát ad a keverékeknek.

Ricinusolaj. Bőrpuhító (emollient) anyag, emulgeálószer, felületaktív anyag és sűrűség szabályozó. A ricinusolajnak a bőrön ragadós érzete lehet.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

Petrolatum alapú (vazelin) viasz. Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó, átlátszatlanná tevő segédanyag, mely sima textúrát és félszilárd állagot biztosít a termékeknek. Gyakran használják a Paraffin alternatívájaként, mivel finomabb mikrokristályokból épül fel, ezáltal sokkal sűrűbb, viszkózusabb és ruganyosabb az állaga.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

A kókuszolaj egy kicsit módosított változata (a kókuszolajhoz egy kémiai folyamat révén hidrogént adnak, így megnövekszik az olvadáspontja, valamint a benne lévő telítetlen zsírok telített zsírokká alakulnak). A kozmetikumokban a kókuszolaj és származékai bőrpuhító (emollient) anyagként használtak.

Egy alumíniumból előállított mesterséges összetevő, ami a CosIng besorolása szerint átlátszatlanná tevő, bőrvédő, vízmegkötő és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A gyakorlatban az összetevőt az INCIDecoder szerint sokkal inkább pigment technológiákban használják: egyrészt a Titanium Dioxid-on védőréteget képez, ami stabilabbá teszi a fényvédőt, másrészt "fordítva" használva (vagyis nem bevonóanyagként, hanem alapanyagként, amit másik pigmenttel bevonnak) növeli a pigmentek színezőképességét. 

Pálmafából nyert hidratáló hatású olaj. A kozmetikumokban emolliens, bőrpuhító anyagként használt. 

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Lipid féle (phospholipid). Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található, manapság napraforgóolajból vagy szójából állítják elő. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos. Olajban és vízben is oldódik, ezért hasonlít a sejtmembránhoz. A Lecithin-t liposzómáknak is nevezik, mivel a dupla oldhatósága, a hatóanyagokat magukkal hordozva, segít mélyebbre és a megfelelő helyre szállítani őket.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Tovább keverhető tartrazinnal, hogy gyönyörű zöld árnyalatokat kapjunk. A CI 42090 biztonságosnak tekinthető a bőrön és a hajon való használatra, és nem jelent kockázatot, hacsak nem nyelik le vagy légzik be (pl ajkakon használt termékek vagy parfümök esetén). Ezen kívül bőrirritációt és bőrpírt is okozhat a festékekre allergiás embereknél (forrás).

Szintetikus ásványi eredetű szervetlen kék pigment, amely alumínium és nátrium kettős szilikátjából és szulfátból áll. Árnyalata a kéktől (leggyakoribb - pl. ultramarin) az ibolya, rózsaszín vagy akár zöldig terjedhet. Különféle színes kozmetikumok, valamint testápoló termékek színének kölcsönzésére használják. 

Minerál makeupokban gyakran használt por állagú anyag. Bár gyakran, mint a talcnál jobb, természetesebb összetevőt említik, Paula Begoun szerint ez nem egészen így van. A bizmut oxikloridot leginkább mesterségesen állítják elő bizmut, kloridionok és víz segítségével. A sminkekben az összetevőt leginkább azért használják, mert sajátos gyöngyszerű csillogása van és finom porszerű az anyaga, mely jól tapad a bőrhöz. Az összetevő hivatalos funkció besorolása színezék.

Krómoxidok keveréke, mely vízben oldhatatlan zöld por. Leginkább sminkekeben használt zöld pigmentanyagként.

Zöld színezék, mellyel leggyakrabban sminkekben és hajfestékekben találkozhatunk.

Vasból és oxigénből álló keverék, amelyeket a kozmetikumokban (piros, sárga és fekete) színezőanyagként használnak már az 1900-as évek óta. Bár a vas-oxidok természetesen fordulnak elő, a kozmetikumokban használt formák jellemzően szintetikusak annak érdekében, hogy elkerüljék a természetesen előforduló vasoxidokban található szennyeződéseket. 

Porosz vagy berlini kék színű szintetikus kozmetikai színezék. Leggyakrabban sminktermékekben és körömlakkokban találkozhatunk az összetevővel. 

Élénk kék színű, sminkekben használt pigment.

Sminkekben gyakran használt lilás, rózsaszínes színű színpigment.

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.