Bodymed Izzadásgátló Krém-Natural

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A dezodorokban egyik leggyakrabban használt alumínium só, melyet verejtékcsökkentő, pórusösszehúzó tulajdonsága miatt használnak.

Némileg vitatott az, hogy milyen egészségügyi hatása van az alumínium származékoknak a dezodorokban. A Wikipédia szócikk több hivatkozást is hoz, mely az alumínium tartalmú dezodorok hosszú távú használatát összefüggésbe hozza az Alzheimer kórral. Szintén több tanulmányra hivatkozik, melyek szerint az alumínium sók növelik a mellrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor Paula Begoun egy olyan tanulmányra hivatkozik, mely 800 mellrákos és 800 egészséges nőt vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy nincs összefüggés az aluminum chlorohydrate és a mellrák között.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Szénhidrogének komplex keveréke, magyar néven vazelin. Mivel kőolaj származék, hírneve nem túl jó, de ennek nem igazán van tudományos alapja. Dr. Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében (273o) azt írja, hogy sokak szerint a petrolatum a ma ismert egyik legjobb hidratáló összetevő. Elzáró (occlusive) hatása igen erős, emaitt a tudományos kutatásokban gyakran szolgál viszonyítási alapnak. Nem komedogén, az allergiás reakciók pedig nagyon ritkák rá.  Paula Begoun gyulladáscsökkentő és bőrregeneráló hatásról is ír.  Állaga önmagában meglehetősen zsíros, olajos érzetet kelt a bőrön, így elsősorban a száraz bőrre kiváló összetevő.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Holt-tengeri só. A Holt-tengeri só összetétele eltér a közönséges sóétól: bár minden tengervíz tartalmaz magnézium-szulfátot (Epsom só) és nátrium-kloridot, a Holt-tenger vize viszont 10-szer több kloridot, és 40-szer több magnéziumot tartalmaz mint bármely más tenger vize, és a brómkoncentrátuma is magasabb bármelyiknél. Paula Begoun, dr. Cinythya Bayley és a The Beauty Brains egyaránt hivatkozik olyan tanulmányokra, melyek szerint a Holt-tenger sója sokkal jobb hatással van a pikkelysömörös, száraz bőrre, mint a sima só.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Paula Begoun szerint jó baktérium ellenes anyag, az azonban kérdéses, hogy valóban használ-e a pattanások kezelésében. Az is felmerült, hogy  a túlzott triclosan használat hozzájárulhat antibiotikum rezisztens baktérium törzsek kialakulásához. A CosIng besorolás szerint dezodoráló és tartósítószer.

Az EWG szerint a triclosan egy magas biztonsági kockázatú összetevő, mely mérgező hatássa lehet az endokrin mirigyekre. Az összetevő Japánban és Kanadában csak korlátozott mennyiségben használható a kozmetikumokban.

Cink-szulfát. A CosIng hivatalos besorolása szerint szövetösszehúzó és fertőtlenítő hatású összetevő. Paula Begoun szerint kevés kutatás van arról, hogy lenne bármi haszna az összetevőnek a bőr számára, és nagy mennyiségben potenciális bőrirritáló, így Paula a kerülendő összetevők közé sorolja. Kis mennyiségben a magas C-vitamin tartalmú termékek stabilizásására használják, ebben az esetben (és mennyiségben) viszont nem valószínű, hogy irritál.