Clinique Anti-Wrinkle Face Cream SPF30

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Az összetevő nem túl stabil, vagyis UV-fény hatására veszít fényvédő hatékonyságából. Az octinoxate lebomlása megakadályozható más fényvédők segítségével (pl. Trinosorb M-mel). Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy ösztrogén jellegű hatása lehet (különösen gyermekekben és terhes nőkben), és hogy elősegítheti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. Az összetevő használatát Palau-ban betiltották a korallokat károsító hatása miatt.

Részletesebb információ a smartskincare-en.

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Antimikróbiális hatása is van, így tartósítszerként is használt, különosen az UV szűrőt tartalmazó termékekben.  Selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

A cink-oxid ici-pici, nano változata, ami fényvédő összetevőként használt a kozmetikumokban. A "normál méretű" cink-oxid nehezen kenhető, fehéres réteget hagy a bőrön, amin sokat segít a nano méret. A kis méretben az összetevő fényvédő tulajdonsága nem változik, viszont a nano méret bőrbe szívódása felvet egészségügyi aggodalmakat. Szerencsére a kutatások mai állása szerint a nanoméretű fényvédő összetevők sem szívódnak be a bőrbe, hanem a felszínen vagy a legfelső rétegben maradnak (még akkor is ha sérült, leégett bőrön nézik), így biztonságos összetevőnek számítanak. 

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Más néven octyl salicylate vagy octisalate. Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (295-315 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Fény hatására némileg veszít fényvédő képességéből. Önmagában használva nem nyújt elégséges védelmet, ezért egyéb fényvédőkkel szokták kombinálni.

Szilikonféle tiszta, folyékony formában. A CosIng besorolása szerint bőrkondícionáló anyag. Selymesen sima érzést, könnyű kenhetőség biztosít. Mint a legtöbb szilikon, képes átmenetileg feltölteni az apróbb ráncokat, így egy általános "teltebb" megjelenést biztosít. Paula Begoun szerint emollient, vagyis bőrpuhító tulajdonsággal is rendelkezik, ezen kívül enyhe tisztító hatása is van, a szájfényekben és rúzsokban pedig felerősíti a színt. 

Neopentyl glycol (felületi hártyaképző anyag és oldószer) és heptánsav (szőlőből előállított zsírsav) keveréke, melyet bőrpuhító (emollient) és bőrjavító anyagként használnak a kozmetikumokban.

Cukor.  A bőrön alkalmazva vízmegkötő hatása van.

Oldószerként, bőrjavító anyagként (skin conditioning) használt, selymes érzetű glikolféle.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Bőrpuhító (emollient), emulzió stabilizáló és sűrítőanyagként használt zsíralkohol.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Uborkakivonat. Paula Begoun szerint a közhiedelemmel ellentétben az uborkakivonatnak nincs nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása, Leslie Baumann The Skin Type Solution című könyvében azonban a gyulladáscsökkentő, érzékeny bőrre javasolt összetevők között említi. A nyugtató hatás mellett az uborkában található lutein nevű anyag  talán csökkenti a bőr melanintermelését (melanogenesis), így a pigmentfoltok elleni harcban is hatásos lehet. Továbbá in vitro (azaz kémcsőben végzett) kutatások szerint az ubokában található összetevők segíthetnek a bőrt megvédeni a karcinogén (rákot okozó) összetevők ellen.

Az árpa kivonata. Szájon át használva antioxidáns tulajdonsága van, bőrre alkalmazva viszont nem ez  a helyzet.  Bőrpuhító (emollient) anyag csupán.

Egy kínai gyógynövény kivonata, melyet már évszázadok óta hasznánakk a délkelet-ázsiaiak helyi fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása miatt. A hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert, de e szerint a kutatás szerint valóban kedvező hatása lehet a gyulladásos panaszokkal szemben. Paula Begoun szerint semmilyen hatása nincs a bőrre, egyes kutatások szerint viszont képes csökkenteni a stírák és ráncok hosszúságát és mélységét.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

Nátrium ribonukleinsav. Bőrkondicionáló hatású összetevő, mely segíti a bőr megújulási folyamatait.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Bőrpuhító (emollient), melyet könnyű állagú hidratálókban használnak leggyakrabban.

Színtelen, szagtalan, krémes, sűrű állagú bőrpuhító anyag (emollient) és oldószer. Magas tisztaságú isoparaffinok keveréke, ami nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Sűrűbb állagú krémek, alapozók gyakori összetevője.

Térfogatnövelő segédanyag.

Mesterséges polimer (ismétlődő egységekből felépülő, nagyméretű molekula). Felületi hártya képző, hajfixáló és sűrűség szabályozó anyag.

Bőrpuhító (emollient), sűrítő anyagként használt zsírsav.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Emulzió stabilizáló és sűrűség szabályozó segédanyag.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

Műanyag féle, melynek számos funkciója van a kozmetikumokban. Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)