Dr. Kelen Körömgomba Ecsetelő Toll

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Vízben és alkoholban egyaránt oldódó, glicerinből és kókuszolajból előállított PEG vegyület. Elsősorban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant) , de némi hidratáló, bőrpuhító tulajdonsága is van. Elsősorban lemosókban használt összetevő.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Ausztrál teafa cserje leveléből kivont olaj. A teafa olajnak fertőtlenítő, baktérium ellenes tulajdonsága van, mely hatásos lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen. Ezen tulajdonságának köszönhetően a teafa olaj természetes alternatívája lehet a benzoyl peroxidnak (BP). Egy 119 beteg részvételével készült tanulmány 5% BP és 5% teafa olaj pattanások elleni hatékonyságát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mindkettő hatásos a pattanások kezelésében, de azért a BP számottevően hatásosabb, viszont a BP esetén a szárító, irritáló hatás is jelentősebb. A pattanások hatékony kezelésére 5-10% teafaolajat tartalmazó készítmény ajánlott. (Forrás: cosmeticscop)

Közönséges boróka olaj. A kozmetikumokban gyümölcsének és fájának a kivonatát és olaját egyaránt használják. A CosIng besorolása szerint a borók különféle formái illatanyagként használtak. A Wikipédia szerint a boróka gyógynövény és a boróka teának vizelethajtó, emésztést serkentő, vesekőoldó, epekőoldó hatása van.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

Az ezüst-kolloidot vízben feloldott (kolloid állapotú) ezüst részecskék alkotják.

Magát az „ezüst-kolloid” kifejezést sok forgalmazó pontatlanul tünteti fel termékein, amik valójában ezüstvegyületeket, vagy fehérje-ezüst vegyületeket tartalmaznak. A valódi ezüst-kolloidban az ezüst feloldott, apró, fémes részecskékből áll.