Etude House Face Conditioning Cream Light SPF25 / PA++

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Folyékony állagú, könnyen kenhető szilikon. A bőrre és a hajra kenve selymes, csúszós érzetet ad. Folyékony, vízszerű állaga miatt gyakran használják  sűrűbb, nehezen kenhető szilikonokkal (pl. dimethicone) együtt. Gyakori összetevő arc- és hajápoló termékekben.

Bőrjavító (skin conditioning) és bőrpuhító (emollient) anyag. A többi szilikonhoz hasonlóan könnyen kenhető és selymes érzetet hagy maga után.  Nem szívódik fel a bőrbe, hanem a bőr felszínén védőréteget képez.

Felületi hártyaképző anyag (film forming agent). Lyukacsos polimer, amely képes a felesleges faggyút és olajat beszívni a bőrről. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/methylmetacrylate-crosspolymer/

Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Az összetevő nem túl stabil, vagyis UV-fény hatására veszít fényvédő hatékonyságából. Az octinoxate lebomlása megakadályozható más fényvédők segítségével (pl. Trinosorb M-mel). Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy ösztrogén jellegű hatása lehet (különösen gyermekekben és terhes nőkben), és hogy elősegítheti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. Az összetevő használatát Palau-ban betiltották a korallokat károsító hatása miatt.

Részletesebb információ a smartskincare-en.

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Szénhidrogén, mely elsősorban oldószerként használt a kozmetikumokban. Az isododecane javítja  a krémek kenhetőségét, könnyed érzete van a bőrön. Mint minden szénhidrogénnek van némi elzáró (occlusive) hatása, melynek révén megakadályozza a vízveszteséget a bőr felső rétegéből (transepidermal water loss).

Szilikon emulgeálószer, aminek a fő tulajdonsága, hogy segíti a sem vízben sem olajban nem oldódó porok (például színező pigmentek vagy ásványi fényvédő szűrők) jobb kenhetőségét és egyenletesebb eloszlathatóságát. A CosIng besorolása szerint felületaktív anyag, bőr- és hajkondícionáló. (forrás)

Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó segédanyag

Az arbutin egy növényi eredetű bőrfehérítő, depigmentáló összetevő. Gyakran használt távol keleti bőrápolási termékekben 3% körüli koncentrációban. A bőrfehérítésben több, más hatásosabb növényi kivonat is ismert, például a kojic acid.

A fehérítő hatáson kívül némi antioxidáns tulajdonsága is van az összetevőnek. Forrás: allaboutskinlightening

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Egy modern szilikonféleség (silicone resin silicone rubberrel bevonva), mely egy Estee Lauder szabadalom szerint egyedülállóan selymes és puha érzetet hagy maga után a bőrön, valamint képes vizuálisan a finom ráncok és a tág pórusok eltüntetésére is.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

A titánoxid ásványi színező anyag fedő tulajdonsággal. Finomra őrölve (mikronizálva) természetes UVA+UVB fényvédő szűrőként szolgál védő, és gyulladásgátló tulajdonságokkal.

Oldószerként és sűrűség szabályozó anyagként használt szerves vegyület.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Bőrjavító (skin conditioning) anyag, mely bőrünkben a sejten kívüli mátrixban is megtalálható, és fontos szerepe van számos fiziológiai folyamat szabályozásában. A bőrben sejtkárosodás (gyulladás, isémia) hatására az adenosine koncentrációja megemelkedik, hogy sejtvédő funkciót biztosítva védjen a szövet károsodásától. Az adenosine állati sebeken való alkalmazása nagymértékben gyorsította  a szövet regenerálódását, az emberi sebeken való használat jelenleg klinikai vizsgálatok alatt áll. Az azonban már most is valószínűnek látszik, hogy az adenosine hatásos gyulladáscsökkentő anyag. Részletesebb információ a Wikipedián.

A citromsav észtere, melyet E1505 néven az élelmiszerekben is megtalálunk. Arckrémekben talán némi antioxidáns tulajdonsága van, továbbá oldószer és maszkoló (a nem szükséges anyagokat semlegesítő, elnyomó) segédanyag. Álltólag hatásos izzadás ellen is, így dezodorok gyakori összetevője.

Egy alumíniumból előállított mesterséges összetevő, ami a CosIng besorolása szerint átlátszatlanná tevő, bőrvédő, vízmegkötő és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A gyakorlatban az összetevőt az INCIDecoder szerint sokkal inkább pigment technológiákban használják: egyrészt a Titanium Dioxid-on védőréteget képez, ami stabilabbá teszi a fényvédőt, másrészt "fordítva" használva (vagyis nem bevonóanyagként, hanem alapanyagként, amit másik pigmenttel bevonnak) növeli a pigmentek színezőképességét. 

Glicerin és zsírsavak keveréke, a krémekben lágyító és sűrítő szerként használják.

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.