Garnier Bio Aktív Hidratáló Arctisztító Tej

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Isocetyl alkohol és sztearinsav észtere (sav és alkohol reakciójából víz kilépésével keletkező vegyület), melyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak  a kozmetikumokban. Viszonylag híg, olajszerű anyag, mely nem zsíros vékony réteget hagy maga után a bőrön. A komedogén indexe viszont 5-ből 5-ös, így a pattanásokra hajlamos bőrrel érdemes kerülni. További info itt.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Egy viszonylag új, szerkezetileg a propylene glycolhoz hasonló glikol féle, melyet oldószerként, emulgeáló és hidratáló tulajdonságai miatt használnak. Különlegessége, hogy más glikoloktól eltérően nem petrolkémiai származék, hanem növényi alapanyagból előállított, Ecocert által is jóváhagyott természetes összetevő. További részletek itt. 

A benzil-alkohol egy szerves vegyület, a legegyszerűbb aromás alkohol, mely bizonyos gyümölcsökben és teákban természetesen is megtalálható. Színtelen, kellemes, virágos illatú folyadék. Remek antibakteriális és gombaölő tulajdonságának köszönhetően a kozmetikumokban elsősorban tartósítószerként használt összetevő. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Aloe vera. Kivonatát, géljét, vizes oldatát, nedvét egyaránt használják a kozmetikumokban. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Lásd aloe vera kivonat.

Ánizssav, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat semlegesítő hatása miatt használnak a kozmetikumokban. Gyártói infó alapján  erős gombaellenes tulajdonsága is van, így tartósítószerként is használatos (más tartósítószerekkel kombinálva). 

Diglicerid, melyet zsírsavakból és glicerinből állítanak elő. A kozmetikumokban bőrjavító (skin conditioning), bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használatos.

Palmitinsav. Bőrpuhító (emollient), emulgeálószer. Paula Begoun szerint habot képző tisztító anyag, mely szárító  hatással lehet a bőrre.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.  A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

A fitinsav (phytate acid) só formája, a kozmetikumokban ún. kelátképzőként (chelating agent) használják. Ez azt jelenti, hogy fémes jellegű vegyületekkel keveredve képes megelőzni azok bőrfelszínre vagy hajra tapadását, és azt, hogy valamiféle elszíneződést okozzanak. Ezenkívül erősíti a tartósítók baktériumok és más apró organizmusok elleni harcát, és hozzájárul az összetevők stabilitásának megőrzéséhez is.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Sucrose és sztearinsav kombinációja, amit enyhe emulgálószerként, felületaktív anyagként és bőrpuhítóként (emollient) használnak.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.