Glory Folyékony Szappan és Tusfürdő Citrus Fresh Illat

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Vízben és alkoholban egyaránt oldódó, glicerinből és kókuszolajból előállított PEG vegyület. Elsősorban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant) , de némi hidratáló, bőrpuhító tulajdonsága is van. Elsősorban lemosókban használt összetevő.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Kókuszolajból előállított összetevő, melyet tisztítószerként, felületaktív anyagként, habképzőként használnak a kozmetikumokban. Az összetevő az EWG, Paula Begoun és a Wikipédia szerint is gyakran okoz allergiát  érzékeny bőr esetén. A Cocamide DEA rákkeltő hatásával kapcsolatban ellentmondó kutatások vannak, az EWG alacsony karcinogén kockázatot jelez az összetevőnél. 

Paula Begoun szerint jó baktérium ellenes anyag, az azonban kérdéses, hogy valóban használ-e a pattanások kezelésében. Az is felmerült, hogy  a túlzott triclosan használat hozzájárulhat antibiotikum rezisztens baktérium törzsek kialakulásához. A CosIng besorolás szerint dezodoráló és tartósítószer.

Az EWG szerint a triclosan egy magas biztonsági kockázatú összetevő, mely mérgező hatássa lehet az endokrin mirigyekre. Az összetevő Japánban és Kanadában csak korlátozott mennyiségben használható a kozmetikumokban.

Elektromos töltődést megakadályozó és felületi hártya képző anyag, melyet elsősorban hajápolókban használnak, de találkozhatunk vele szappanokban és tisztítókban is. Ez egy polyquarternium által alkotott (utolsó) generáció, amelynek az a különleges tulajdonsága, hogy fényt adjon a hajnak. Biztosítja a haj simaságát, csökkenti a "ragadósságát".

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Egy viszonylag irritáló hatású tartósítószer, melyet ma már leginkább csak lemosható termékekben használnak.

Methylisothiazolinone-nal kombinálva Kathone CG márkanév alatt kapható tartósítószer kombináció, melyet a 70-es években vezettek be. Gyakran okoz bőrirritációt, aminek révén ma már leginkább csak lemosható termékekben használják. 

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Piros pigment. (Acid Red 1)