Josie Maran Cosmetics Argan Illuminizer

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Glycerin és caprylic acid keveréke. A CosIng szerint  emollient, oldószer és bőrkondicionáló anyag. 

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó  anyag.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Argán olaj. Más növényi olajokhoz hasonlóan számos a bőr számára hasznos anyag forrása: lipidek, zsírsavak és antioxidánsok (E vitamin, ferulic sav) is találhatók benne. Az egyik legjobb növényi olajként van számon tartva, E vitamin tartalma állítólag 3-szorosa az olíva olajénak.  A benne lévő omega-6 és  omega-9 zsírsavaknak gyulladáscsökkentő és hidratáló hatása van, valamint segítenek a bőr rugalmasságának fenntartásában. További info itt.

Filmképző összetevő, amivel leggyakrabban vízálló naptejekben és szempillaspirálokban találkozhatunk. Segíti a fényvédő bőrhöz tapadását és vízzel szembeni ellenállóságát, azonban hatása néhány óránál nem tart tovább.

Forrás: http://www.paulaschoice.com/cosmetic-ingredient-dictionary/definition/vpeicosene-copolymer

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Antimikróbiális hatása is van, így tartósítszerként is használt, különosen az UV szűrőt tartalmazó termékekben.  Selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

Szilikon féle, mely a dimethicone-nál szárazabb utóérzetet hagy maga után. A többi szilikonhoz hasonlóan bőr- és hajkondícionáló anyag. Habzásgátló tulajdonsága is van, vagyis megakadályozza, hogy a krém habozzon ha rázzák.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Vasból és oxigénből álló keverék, amelyeket a kozmetikumokban (piros, sárga és fekete) színezőanyagként használnak már az 1900-as évek óta. Bár a vas-oxidok természetesen fordulnak elő, a kozmetikumokban használt formák jellemzően szintetikusak annak érdekében, hogy elkerüljék a természetesen előforduló vasoxidokban található szennyeződéseket.