Kallos Prestige 1+1 Krémhajfesték

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Vízben oldott ammónia. A kozmetikumokban ph szabályozóként használják.  Savas környezetben reakcióba lép és stabilizálódik. 

Lásd Ceteareth 10.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az...), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Lauryl alkoholból származó tisztítószer, felületaktív anyag és emulgeálószer.

Lásd Ceteareth 10.

Emulgeálószer, felületaktív anyag, emulzió stabilizáló és sűrűség szabályozó segédanyag. Leggyakrabban samponokban, tusfürdőkben, habfürdőkben és kézmosókban fordul elő.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. További információ az INCIDecoderen.

Lanolinból (gyapjút viselő állatok által termelt zsír, olyasmi mint a faggyú az emberi bőrben) előállított zsíralkohol, mely bőrpuhító (emollient) anyag . A lanolin alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

A nagy tisztaságú, és magas koleszterol tartalmú lanolin alkohol az eucerit, mely egy fontos összetevő a Nivea krémekben és a "normál" lanolin alkoholnál jobban tolerált.

Közönséges cickafark:

Az Ilicsi honlapja szerint vizes kivonatát, illóolaját bakteriosztatikus, antiszeptikus, gyulladásgátló hatása miatt érzékeny, rozáceás, zsír- és vízhiányos bőr ápolására használják. Flavonoidjai révén vérkeringést serkentő, sejttevékenységet élénkítő hatása miatt is előnyös alkalmazása a kozmetikai készítményekben.

Paula Begoun szerint azonban a cickafark kivonat nem olyan előnyös, ahogy azt az Ilcsi gondolja: kevés valódi kutatás utal arra, hogy valóban előnyös a bőr számára, de néhány kémcsőben végzett tanulmány szerint (in vitro) valóban van gyulladás csökkentő hatása. Más kutatások szerint azonban a cickafarknak bőrirritáló és fényérzékenységet okozó tulajdonságai is vannak. Összességében Paula Begoun mint kerülendő összetevőt jellemzi a cickafark kivonatot.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint kelátképző hatású összetevő, vagyis a kozmetikumban a víz révén megtalálható fémionokkal (elsősorban ásványi anyagokkal) képes reakcióba lépni, ami elősegíti, hogy a krém megőrizze az állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Hajfestékekben gyakran használt hajszínező összetevő. 

Az EWG szerint a p-Phenylenediamine egy magas kockázatú vegyület, melynek mérsékel rákkeltő hatása van és erőteljes allergén (2006-ban az év allergénjének választotta az amerikai contact dermatits szövetség). Az EWG közepesnek jelöli meg az összetevő reproduktív mérgező hatását, így terhesség idején nem ajánlott.