L' Erbolario Folta Chioma Hajhullás Elleni Sampon Nőknek

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Kókuszolajból származó tisztítószer, melyet Paula Begoun szerint a kemény víz lágyítására használnak.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Cickafark kivonat. Lásd cickafark.

Cink ionok jelenlétében erjesztett élesztő kivonat. Paula Begoun szerint antioxidáns, a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint pedig bőrkondícionáló hatású összetevő. Az összetevő gazdag fehérjékben, vitaminokban és poliszacharidokban.

Az Ylang Ylang virágából kivont illóolaj, melyet maszkoló, illatanyagként használnak a kozmetikumokban. Az ylang-ylang szó jelentése: a virágok virága. Illata jó hatással van a hangulatunkra, hat az érzékekre és azt tartják róla, hogy nemi vágy növelő hatása is van. A kozmetikumokban a többi illóolajhoz hasonlóan potenciális bőrirritáló, így érzékeny bőrrel érdemes kerülni.

Bergamottolaj. A bergamott fa illóolaja, amelyet a fa kisebb, narancsszerű gyümölcshéjából nyernek. Kozmetikumokban hasznos lehet a következő bőrproblémákra: ekcéma, zsíros bőr, herpesz, szájfekély, pikkelysömör, pattanások, rovarcsípés. Illata antidepresszáns hatású. Potenciális bőrirritáló, így érzékeny bőrrel kerülendő.

Európai ciprusból kivont illó olaj. A CosIng besorolása szerint maszkoló összetevő (kellemetlen íz, illat semlegesítése). A Lush holapja szerint viszont a ciprus olajnak tonizáló, dezodoráló, szövet összehúzó és fertőtlenítő hatása van. Az aromaterápiában nyugtató összetevőnek használják érzelmi stressz esetén.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Rozmaring olaj. Lásd rozmaring.

Orvosi zsálya olaj. A CosIng besorolása szerint tonizáló és maszkoló (kellemetlen íz és illat semlegesítése) összetevő.

A gyömbér gumóból kinyert illóolaj. A hivatalos CosIng besorolás szerint tonizáló, maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) és illatanyag. Paula Begoun szerint a gyömbér bőrirritáló lehet.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

A tejsav nátrium sója, melyet hidratáló és ph szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekben is találkozhatunk vele E325 néven, ahol gombaellenes hatása miatt húskészítmények szavatosságának a meghosszabítására használják.

DNS javító enzimet tartalmazó anyag. Az Estée Lauder Inc. szabadalma szerint ez az összetevő kombinálva Tripeptide-32-vel képes a bőrünket ért múltbeli károkat helyrehozni, és megelőzni a jövőbeni károkat. Ezen összetevő-kombináció hatékonysága azonban független kutatások által még nem alátámasztott. 

Lásd Tripeptide-32

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. Sárgás folyadék, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló és sűrítőszerként használnak a kozmetikumokban.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Természetes módon a vizeletben található, de a kometikumokban mesterségesen előállított ureat használnak. Kis mennyiségben hidratáló, vízmegkötő anyag, nagyobb mennyiségben azonban gyulladást okozhat.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.