Love Beauty and Planet Tusfürdő Murumuru Vajjal & Rózsa Illattal

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

A laurinsav észtere. Enyhe felületaktív anyag. A kozmetikumok sűrű, krémes habzásáról gondoskodik. Elsősorban tisztálkodószerekben (samponokban, habfürdőkben, szappanokban...) használatos, a Dove márka egyik kedvelt összetevője.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

A kókuszolajban és az olajpálma magjának olajában is megtalálható zsírsav. Antibakteriális hatást tulajdonítanak neki. Megtalálható még a tehén- és kecsketejben, valamint az anyatejben is. In vitro (azaz kémcsőben végzett) tanulmányok szerint hasznos összetevő lehet a pattanások kezelésében. Forrás: wikipédia

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tartósítószer, mely a kozmetikumokban használt tartósítók között kevéssé irritálónak számít. Ecocert által is jóvhagyott természetes összetevő.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Nyolc szénatomból álló zsírsav, mely természetes módon megtalálható több emlős állat tejében, valamint kisebb mennyiségben az kókusz olajban és a pálma olajban.A CosIng besorolása szerint az összetevő tisztító, emulgeáló, felület aktív anyag és maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése) funkciót tölt be a kozmetikumokban.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Habképző felületaktív anyag. Kiváló emulgeátor. Sokszor alkalmazzák samponokban, mert használata után hajunk puhább, és könnyebben fésülhető lesz. Ez a  kókuszvaj és a szőlőcukor reakciójával keletkező vegyület egy cukortenzid: olyan emulgeátor, amely a vizes fázisokban cukorrészével, az olajos cseppecskékben pedig zsírsavfarkincójával oldódik. Az ilyen anyagok kíméletesek a bőrhöz és a hajhoz, emiatt babáknak gyártott termékekben is alkalmazhatók. Részletesebb információ a truthinagingen.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Etidronsav. Szintetikusan előállított anyag. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint kelátképző segédanyag, amely a krémben a víz révén jelenlévő fém ionokkal (pl. arzén, vas) reakcióba lép és semlegesíti azokat, vagyis a krémet stabilizáló funkciója van. A truthinaging információi alapján az összetevő a zsírsavak oxidációját is késlelteti, vagyis tartósabbá teszi az adott kozmetikumot. Elsősorban samponokban és szappanokban használatos stabilizálószer, fogkrémekben használva pedig fogkő-gátló adalék. Mivel irritáló lehet, ezért ügyelni kell arra, hogy alaposan leöblítsük a bőrről.

Jódot tartalmazó por állagú tartósítószer. A hatályos EU-s szabályozás szerint a bőrön nem maradó, lemosott termékekben legfeljebb 0.02%-s, a bőrön maradó kozmetikumokban pedig legfeljebb 0.01%-s koncentrációban használható. További info itt.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Rózsa kivonat. A CosIng szerint ez egy maszkoló (nem kívánt íz, illat semlegesítése), tonizáló összetevő. In vitro (azaz kémcsőben végzett) tanulmány szerint  a rózsa kivonatnak anitoxidáns hatása is van.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Leginkább szappanokban és más tisztítószerekben alkalmazzák, a minél gazdagabb habképzést segíti elő. Samponoknál antisztatikus hatása miatt alkalmazzák. Emellett kondicionálja a hajat és a bőrt. Gyengéd, nem szárítja ki a bőrt. Amfoter anyag (egyszerre savas és lúgos kémhatású), viselkedése a reakciópartnertől függ. Egyformán viselkedik kemény és lágy vízben is.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Szintetikus polimer. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint gél- és filmképző összetevő, vagyis csökkenti a kozmetikumok átlátszóságát és áttetszőségét.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid (etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (e nélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Ásvány. Kisebb mennyiségben sűrítő, fehérítő és síkosító segédanyagként, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédőként használt. Fizikai fényvédőként kiváló UVB és UVA blokkoló egyaránt, megfelelő védelmet nyújt a 290-400 nm hullámhosszú napsugarak ellen, és még a 700nm hullámhosszú sugarak ellen is nyújt némi védelmet. Meglehetősen fotostabil. Talán nyugtató és antioxidáns hatása is van. Fő hátránya, hogy kozmetikailag kellemetlen, fehér réteget hagy maga után. 

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.