Neutrogena Bright Boost Bőrmegújító Arcradír

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

A cellulóz egy összetett szénhidrát. A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz (a fa 40%-a, a gyapot 50%-a, a len és a kender 80%-a). A vatta és a papír szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll. A CosIng besorolása szerint az összetevő kozmetikumokban használva felszívó, emulzió stabilizáló, átlátszatlanná tevő és sűrűség szabályozó segédanyag.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Keserű mandulából származó gyengédnek számító alfa-hidroxi sav (AHA) féle, ami a többi AHA savhoz hasonlóan gyengéden hámalsztja a bőr felszínét, így hatásosan kezeli a pattanások visszamaradó nyomait, és segít elhalványítani a bőrön ottmaradó sötét foltokat. Az AHA-k közötti különleges tulajdonsága, hogy antibakteriális hatása is van, és 5% és 10%-os mennyiségben is hatásos lehet a pattanások kezelésében (forás). Jó tudni még azt is, hogy a mandulasav fényérzékeny, így csak nem átlátszó csomagolásban lévő kozmetikumban van hatása.

Glikolsav. Az AHA-savak (alpha hydroxy acid) leggyakoribb formája. A bőr legfelső rétegére hámlasztó hatással van, ezáltal simítja a bőrt, felgyorsítja a sejtek életciklusát (cell turnover). A bőr legfelső rétege (stratum corneum) 3-5 hetente teljesen kicserélődik, ezen gyorsítanak a kémiai hámlasztók. A glikolsavat általában 5-15% közötti koncentrációban használják otthoni hámlasztók esetén, és a krém pH-értékének 3 és 4 között kell lennie ahhoz, hogy hasson. A  megfelelő mennyiségben és pH-értéken enyhén irritáló összetevő, mely csípős, csipkedő érzést okoz a legtöbb bőrön. Mivel vízben oldódó, csökkenthetünk az irritáción, ha teljesen száraz bőrre kenjük. A glikolsav külön figyelmet érdemel azért is, mert 10% feletti koncentrációban nemcsak hámlaszt, hanem a kollagéntermelést is serkenti.  Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon. Részletesebb infó a glikolsavról a futuredermen. 

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Felületaktív anyag (surfactant),  emulgeálószer, tisztítószer.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.