Omorovicza Termál Tisztító Balzsam

Könnyen kenhető olaj, aminek bőrpuhító (emollient) tulajdonsága van.

Édes mandula olaj, amelyet bőrpuhító, emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. A mandulaolaj könnyen a bőrbe szívódó, finom textúrájú olaj, amely puha és selymesen finom érzetet hagy maga után a bőrön. A mandula olaj tápláló és védő olaj, mely ideális az irritált és kiszáradt bőr regenerálására.

Más néven GMS (Glyceryl Monostearate). Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Stearil alkohol és heptánsav észtere, melyet emollient, azaz bőrpuhító anyagként használnak a kozmetikumokban. A wikipédia szerint leggyakrabban szemceruzákban találkozhatunk az összetevővel.

Iszap, melyet a kozmetikumokban hidratáló, szövet összehúzó és mattító (képes a bőrről a felesleges olajat felszívni) tulajdonságai miatt használnak. Az iszap ez utóbbi tulajdonsága miatt segíthet a pattanások kezelésében is. Az iszap rendszerint kis részben (10% körül) tartalmaz agyagot is.

Jojobaolaj. Természetes növényi olaj, melynek a szerkezete nagyon hasonló az ember által termelt faggyúhoz (sebum). Kiváló összetevő a pattanásokra hajlamos bőr számára, mert képes csökkenteni a faggyútermelést az aknekezelésektől kiszárított bőrben (sokszor a túlszárítás nagyobb faggyútermelésre ösztönzi a bőrt). A jojobaolaj kiváló tisztító, lemosó összetevő is, ugyanis feloldja a fölösleges faggyút, és ezáltal vízzel lemoshatóvá teszi azt. Mind a zsíros, mind a száraz bőr számára remek emollient és hidratáló anyag. A fenti tulajdonságain túl Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a jojobaolaj gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. 

A squalene ún. hidrogenizált formája. A kozmetikumokban kiváló hidratáló, bőrpuhító, bőrpuhító, selymes és sima bőrt nyújtó emolliens anyag, mely segít megelőzni a vízhiányt és a transzepidermális vízvesztést (TEWL). Mivel ez a forma kevésébé oxidálódik, mint a squalene, a squalane-t gyakrabban használják a kozmetikumokban. Minden bőrtípus számára hasznos összetevő, aknés bőrre is használható, mi több, az Incidecoder leírása szerint gombás eredetű bőrproblémák, például seborrhea vagy gomba okozta pattanások esetén is jótékony hatással van a bőrre.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

A kozmetikumokban gyakran használt segédanyag, melyet emulgeálószerként (segíti a vizes és az olajos fázis összekeveredését) valamit felületaktív anyagként használnak.

Sárgabarck magjából előállított növényi olaj, mely emollient anyagként használt a kozmetikumokban. Könnyen beszívódik a bőrbe, nem hagy maga után zsíros érzetet. Zsírsavakban gazdag olaj, mely különösen az érett, száraz bőr számára hasznos. Gyulladáscsökkentő hatása is van. Forrás: Dermaxime

A szilva magjának a kivonata. A CosIng besorolása szerint emollient hatású összetevő. Paula Begoun szerint helyileg alkalmazva lehet némi antioxidáns hatása. 

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A benzil-alkohol egy szerves vegyület, a legegyszerűbb aromás alkohol, mely bizonyos gyümölcsökben és teákban természetesen is megtalálható. Színtelen, kellemes, virágos illatú folyadék. Remek antibakteriális és gombaölő tulajdonságának köszönhetően a kozmetikumokban elsősorban tartósítószerként használt összetevő. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Az egyik leggyakrabban használt illat(osító) anyag, melyet jellemzően levendulából vonnak ki. A levendulaolaj egyik fő összetevője, de rengeteg más természetes olajban és kozmetikai termékben (így péládul a parfümök többsége tartalmazza) is találkozhatunk vele. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

A lipidek egy csoportja, mely a sejthártya fontos alkotórésze. A lecithin például egy foszfolipid. A foszfolipidek természetes hidratáló elemek (NMF -  natural moisterizing factor).