Puredistance Antonia

Alapból az aldehides illatokat én sem kedvelem, de ő valamiért tetszik. Kifújáskor túlságosan zöldes, kesernyés, kellemetlen, de aztán ahogy egybeolvad a bőrömmel úgy átalakul egy mesésen elegáns, krémes, púderes illattá. Igaz, ott vannak az aldehidek, de finoman, puhán, kedvesen, amit azért rajtam ritkán produkál ez a molekula. Még próbálgatom, tesztelgetem, és meglátjuk mennyire szeretek bele, de nekem pozitív meglepetés, ugyanis a márka egy-két kivétellel az én nózimnak (!) túlságosan erős és vintage illatokat alkot. Na mondjuk ehhez képest az Antonia visszafogott asszonyság, hatósugár és tartósság is közepes (ami nem feltétlenül baj).

Én viszont imádom az aldehides illatokat, így ez az illat is egy szerelem. Bár azért az aldehid itt az én véleményem szerint nagyon diszkréten van jelen. Zöldes-púderes, a Chanel No19 illatával közeli rokon. Rajtam semmi savanyúság, inkább zöldes-púderes körbeölelösség, elegáns, tiszta illat.

Tényleg hűvösen elegáns, aldehides illat. Nos én az aldehides illatokat nem igazán szeretem. Rajtam erős, tömény virágos és savanyú, de olyan kellemetlenül. Egyáltalán nem tudom élvezni az illatát, a fejem is fáj tőle. Tartóssága kimagasló mert lemosni sem tudom. Idővel sem lesz jobb, sőt ugyanúgy zavar és rosszul vagyok tőle.