Schwarzkopf Mad About Lengths Root Boosting Serum Hajnövekedést Serkentő Szérum

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez olyan adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az alkohol denaturálása nem változtat a folyadék kémiai összetételén. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Szintetikus polimer. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint haj- és bőrkondicionáló hatású összetevő. Selymes érzést ad a bőrnek, és elősegíti a krémek kenhetőségét. A truthinaging információi szerint alacsony molekulatömege miatt könnyen beszívódhat a bőrbe, viszont a Toxicology Journal tanulmánya szerint ettől még biztonságosnak mondható, elsősorban a sérült, irritált bőrön jelenthet problémát a használata. Az EWG szerint az összetevő egészségügyi veszélye abban rejlik, hogy szennyezve lehet Ethylene Oxide vagy 1,4-Dioxane által.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

H-vitamin vagy B7-vitamin. A szervezetünk a biotint felhasználja a sejtnövekedéshez, a zsírsavak termeléséhez, a zsírok és aminosavak anyagcseréjéhez (lebontásához és építéséhez). Szájon át bevéve ajánlott a haj és a köröm erősítésére. A bőrbe vagy a hajba azonban nem szívódik be, és helyileg használva nincs a bőrre gyakorolt ismert hatása. Részletes infó itt.

Elektormos töltődést megakadályozó és felületi hártyaképző segédanyag.

A svájci alma őssejtjének kivonata. A svájci alma egy ritka, elég savanyú és ízetlen, kihalófélben levő fajta, mely hosszú ideig képes elállni. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Bár az őssejt szó jól hangzik, és sokan autómatikusan anti-aging tulajdonságokat asszociálnak hozzá, nem tudunk semmilyen tudományos alátámasztásról, hogy ez valóban működne. A TrughInAging cikke szerint ez alapvetően egy marketing összetevő, és a Beauty Brains kozmetikai vegyészei is remek cikket írtak arról, hogy az őssejt a kozmetikumokban miért nem működik és működhet. 

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló, filmképző hatású összetevő. Az egyik legszéleskörűbben használt Polyquaternium fajta. Pozitív töltésének köszönhetően megakadályozza, hogy hajszálak  "szálljanak" hajmosás után. A vékony szálú hajnak kifejezetten előnyös - a megkönnyíti a kifésülést, rugalmas, dús és fényes lesz a haj a használatától.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Polietilén glikol. Kozmetikumokban hidratálószerként és oldószerként használják. Hazsnálata kozmetikumokban vitatott. Kétségtelen kiváló tulajdonságai mellett ellenzői arról beszélnek, hogy az előállítása során nem túl egészséges szennyeződések maradhatnak benne, amik ronthatják az őt tartalmazó termékek minőségét. (Források: truthinaging, cosmeticscop )

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Elektromos töltődést megakadályozó, felületi hártya képző, hidratáló és hajkondícionáló anyag. A hidrolizált keratint hidrolizált gyapjúnak is hívják, mert leggyakrabban gyapjús állatok szőréből állítják elő.  Az állat szőréből kivonják a keratint, majd azt túlságosan nagy molekula mérete miatt  kisebb egységekre bontják (hidrolízis). A hidrolizált keratint elsősorban hajápoló termékekben használják a hajat erősítő és hidratáló tulajdonsága miatt. További részletek itt.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.