UW Naturcosmetic Classic Körömvirág Krém

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

A napraforgó olaja a növény magjából sajtolással nyert illatmentes olaj. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emollient (bőrphító) hatású összetevő. Paula Begoun szerint gyulladáscsökkentő hatású és segít a bőr barrier funkciójának javításában a víz- és zsírháztartás egyensúlyban tartásával, valamint gazdag forrása a zsírsavaknak (így péládul a linolsavnak). Rendkívül jó hatással van a száraz bőrre.

Szénhidrogének komplex keveréke, magyar néven vazelin. Mivel kőolaj származék, hírneve nem túl jó, de ennek nem igazán van tudományos alapja. Dr. Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében (273o) azt írja, hogy sokak szerint a petrolatum a ma ismert egyik legjobb hidratáló összetevő. Elzáró (occlusive) hatása igen erős, emaitt a tudományos kutatásokban gyakran szolgál viszonyítási alapnak. Nem komedogén, az allergiás reakciók pedig nagyon ritkák rá.  Paula Begoun gyulladáscsökkentő és bőrregeneráló hatásról is ír.  Állaga önmagában meglehetősen zsíros, olajos érzetet kelt a bőrön, így elsősorban a száraz bőrre kiváló összetevő.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

A glyceryl stearatenak az "ön-emulgeáló"  (self-emulsifying, innen az SE végződés) formája.  Az ön-emulgeálás azt jelenti, hogy egy olajos jellegű összetevő a vízzel szinte magától, emulgeálószer hozzáadása nélkül keveredik és emulziót formál.

Nem ionos felületaktív anyag. Tisztítószerként és emulgeálószerként használják különféle kozmetikumokban, de viszkozitásnövelő funkciója is van, azaz javítja a krémek állományát, krémszerűbbé, nehezebben folyóvá teszi őket. Többféle kétely felmerült már a használatával kapcsolatban. Vitás az a kérdés, hogy tartalmazhat-e dioxine szennyezést (a TruthInAging forrása szerint nem), az EWG szerint igen (ezért a magas kockázati érték). De abban mindenki egyetért (ezért, vagy azért), hogy ha sérült a bőrünk, lehetőleg ne használjuk. Az európai törvények korlátozott mennyiségben megengedik a használatát.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az orvosi körömvirág virágának a kivonata. A körömvirágnak számos pozitív hatása van a bőrünkre, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, bőrápoló tulajdonságú. Kozmetikumokban mindezen hatások együtteséért alkalmazzák, noha a hivatalos megfogalmazás szerint csak bőrápolónak nevezik. Gyakorlati tapasztalatok szerint nagy koncentrációban alkalmazva az igénybe vett bőrt kiválóan regenerálja. Használatakor vigyázzunk a fészkesvirágzatúakkal kapcsolatos allergiákra.

Erősen lúgos (ph 10) ph szabályozó.

Kőolajból számazó, viaszos anyag, melyet bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Mesterséges illatanyag. Más néven Lilial néven ismerhetjük az összetevők listjáról. Potenciális bőrirritáló, allergiát, bőrgyulladást okozhat. Az összetevő parfümök gyakori alkotóeleme.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.