Méz a bőrápolásban: így használják a természet aranyát a szépségiparban

Május 20-a a méhek világnapja, amely remek alkalmat kínál arra, hogy ne csak a beporzásban betöltött nélkülözhetetlen szerepükre gondoljunk, hanem arra is, milyen kincseket hagynak hátra számunkra – például a mézet. Generációk óta esküsznek rá, hogy a méz csillapítja a köhögést, segít a légúti megbetegedések esetén, de vajon mi a helyzet a szépségápolással? Tényleg aranyat ér a bőrnek, vagy csupán túlértékelt természetes összetevő? Utánajártunk, mit várhatunk tőle valójában.

Ezt érdemes tudni a mézről, mint kozmetikai összetevőről

Micimackó pofija biztosan szuper puha, hisz aranyló kedvence a bőrön hidratáló összetevőként (is) viselkedik. A méz ráadásul az egyik legrégebbi kozmetikai összetevő, az ókori Egyiptomban már Kr.e. 4500 környékén használtak a hozzáadásával készült bőrápolót.

A méz kiváló szénhidrátforrás, száraz tömegének 95%-a cukor. Fennmaradó 5%-án olyan alkotóelemek osztoznak mint a fehérjék, aminosavak, vitaminok, enzimek és ásványi anyagok.  Bőrápoló tulajdonságai közt tartják számon

• hidratáló,
• nyugtató és
• antioxidáns hatását, de
• jelentős antibakteriális és
• gombaellenes hatással is rendelkezik.
• Számos empirikus, azaz tapasztalaton alapuló bizonyíték ismert, melyek a méz sebgyógyító hatását támasztják alá – mindezek tudományos igazolása mondjuk úgy, még folyamatban van.

Méztípusok és eltérések

A méz bőrápoló hatásáról amiatt is nehéz általános kijelentéseket tenni, mert eltérések figyelhetők meg aszerint, milyen virág vagy virágok szolgáltatták a nektárt hozzá. A fogyasztásra szánt mézek esetén is kiemelik az ebből fakadó minőségbeli eltéréseket, és bizony a bőrápolás esetén is lehet differencia a tulajdonságok terén.

• Úgy tartják például, hogy a sötétebb mézek erősebb antioxidáns hatással bírnak, mint a világosabbak.
• Vannak favoritok is a mézek közt. Az akácméznek a szokásosnál magasabb a fruktóztartalma, ami vízoldékonyabbá és könnyebben stabilizálhatóvá teszi a kozmetikai formulákban.
• A manukaméz különlegessége, hogy metilglioxál tartalmának köszönhetően extra erős antibakteriális ereje van.

Bármilyen mézet is tartalmazzon egy kozmetikum, alapvetően hasznos – ám nem vegán – összetevővel van dolgunk. A mézben található antioxidánsok közé tartozik az A-, C- és E-vitamin, valamint a triacetin, a kvercetin és a luteolin flavonoid vegyületek.

Propolisz és Royal Jelly – amik nem mézek

Bár egyik sem méz, szorosan kapcsolódik hozzá két kozmetikai összetevő is, amelyekről érdemes szót ejteni. Egyikük a propolisz, mely egy ragacsos, gyantás anyag, amit a méhek a kaptár védelmére gyűjtenek a  baktériumok ellen. Alapvetően jót tesz a bőrnek, baktériumellenes és gyulladáscsökkentő hatása is ismert. K-beauty márkák esetén komplett arcápoló családokat találtok részvételével, ám nem tartozik az agyonkutatott bőrápoló komponensek közé. Esetében is inkább a népi gyógyászat évszázados hagyományai támasztják alá képességét.

Másikuk a hangzatos nevű Royal Jelly kivonat, vagyis a méhpempő kivonata. A méhpempő nem más, mint a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű anyag. Elsősorban a méhkirálynő tápláléka. A méhpempő sok összetevőből áll, tartalmaz fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, enzimeket. Kinyerése rendkívül körülményes, ám egyre több méhész vág bele, az elmúlt években ugyanis tipikus mindenre is jó csodaszerként vált felkapottá – nem kimondottan tudományos alapokon.

A bőrápolás terén mint bőrkondícionáló számíthatunk rá, némi hidratáló hatással. Paula Begoun felhívja rá a figyelmet, hogy rendkívül instabil összetevőről van szó, a tégelyes kiszerelésekkel óvatosan bánjunk, mi több, érdemes hőtőben tárolni az ilyen kozmetikumokat.