Admire My Skin Vitamin C Glow Mask

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak.  Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is.

Pálmaolajból előállított bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Pattanásokra hajlamos bőrűeknek jobb kerülni, mert potenciális pórus eltömítő.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

A squalene ún. hidrogenizált formája. Az emberi bőrben, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes anyag. A kozmetikumokban kiváló hidratáló, bőrpuhító emollient anyag, természetes hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Mivel ez a forma kevésébé oxidálódik, mint a squalene, a squalane-t gyakrabban használják a kozmetikumokban.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Egy viszonylag új, vízben oldódó, stabil formája a C-vitaminnak (Ascorbic Acid), melynek a többi C-vitaminféléhez hasonlóan antioxidáns hatása van. Még viszonylag kevés, de ígéretes kutatás utal arra is, hogy 1%-nál nagyobb koncentrációban hatásos hatóanyag lehet a pattanásokat okozó baktériumok ellen, és 5%-nál nagyobb koncentrációban pedig csökkenti a pattanások okozta gyulladásos reakciót, főleg ha 0,5% retinollal kombinálják. Hatékony antioxidáns, segíti a bőr kollagéntermelését, bár kevésbbé, mint a sima C-vitamin. A thebeatybrains szerint pH 7 értéken stabil.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Glikolsav. Az AHA-savak (alpha hydroxy acid) leggyakoribb formája. A bőr legfelső rétegére hámlasztó hatással van, ezáltal simítja a bőrt, felgyorsítja a sejtek életciklusát (cell turnover). A bőr legfelső rétege (stratum corneum) 3-5 hetente teljesen kicserélődik, ezen gyorsítanak a kémiai hámlasztók. A glikolsavat általában 5-15% közötti koncentrációban használják otthoni hámlasztók esetén, és a krém pH-értékének 3 és 4 között kell lennie ahhoz, hogy hasson. A  megfelelő mennyiségben és pH-értéken enyhén irritáló összetevő, mely csípős, csipkedő érzést okoz a legtöbb bőrön. Mivel vízben oldódó, csökkenthetünk az irritáción, ha teljesen száraz bőrre kenjük. A glikolsav külön figyelmet érdemel azért is, mert 10% feletti koncentrációban nemcsak hámlaszt, hanem a kollagéntermelést is serkenti.  Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon. Részletesebb infó a glikolsavról a futuredermen. 

A tözegáfonya gyümölcsének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint asztringens vagyis összehúzó hatással van a bőrre. Paula Begon szerint kiváló természetes antioxidáns összetevő és gyulladáscsökkentő.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

Paprikakivonat, mely keringésfokozó, anyagcserejavító és melegítő hatású, így gyakran találkozhatunk vele cellulitisz elleni krémekben. A paprika kivonat irritáló hatású, erős kipirosodást okozhat, így érzékeny bőrrel kerülendő.

Az édesgyökér gyökerének a kivonata. A CosIng besorolása szerint az édesgyökér-kivonat bőrvilágosító (pigmentfoltok elleni), gyulladáscsökkentő, nyugtató, bőrsimító és puhító összetevő.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A tözegáfonya gyümölcsének kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint asztringens vagyis összehúzó hatással van a bőrre. Paula Begon szerint kiváló természetes antioxidáns összetevő és gyulladáscsökkentő.

Más néven Melitane. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Segíti a bőr saját természetes barnulását, és egyúttal csökkenti a bőrben az UV sugárzás által kiváltott DNS károkat.

Szőlőmagolaj, mely zsírsavakban gazdag, kiváló bőrpuhító hatású, illatmentes emollient olaj, ráadásul még erős antioxidáns tulajdonsága is van. A szőlőmagolaj e szerint a kutatás szerint nagyjából 69% linolsavat, 16% olajsavat, 7% palmitinsavat, 4% sztearinsavat, és 0,1% linolénsavat tartalmaz.

Lásd jojoba olaj.

Tamanu olaj. A Tamanu fa gyümölcsének magjából kinyert zsírsavakban gazdag olaj, mely bőrregeneráló, sebgyógyító, antimikróbális tulajdonságokkal rendelkezik. A tamanu olaj hatóanyagai gyorsítják a sebgyógyulást és az egészséges bőrnövekedést (forrás). Az olaj egyik gyártójának állítása szerint védi a bőrt az UV sugárzás okozta idő előtti öregedéstől is.

Csipkebogyó olaj, ami kedvelt magas omega zsírsav tartalma (linolsav- 51%,olajsav - 20%), és regeneráló tulajdonsága miatt. Bár gyakori tévhit, hogy a csipkebogyó olaj C vitamint tartalmaz, mivel a csipkebogyó gyümölcsnek valóban magas a C vitamin tartalma, a C vitamin vízben oldódó, így a csipkebogyó (és semilyen) olaj nem tartalmazza. A csipkebogyó olajbanban olajban oldódó antioxidánsok találhatóak, például E-vitamin félék, és karotenoidok (A-vitamin elővegyületek), amik valószínűleg hozzájárulnak az olaj regeneráló tulajdonságához. (forrás)

A homoktövis olaj a homoktövis frissen összeroppantott terméseiből szezámmagolajjal készült olajos kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A terméseknek a különböző eredetű sebek és fekélyek gyógyulását elősegítő hatása főként a zsíroldékony karotinoid-vegyületeinek köszönhető, melyek a szezámmagolajjal történő kivonás során kerülnek az olajos kivonatba. A kivonatban az értékes karotinoid-vegyületek mellett a szezámmagolajban lévő zsírsavészterek (linol-, olaj- és alfa-linolénsav, összesen mintegy 85%-ot tesznek ki) is fontos szerepet töltenek be a bőr ápolásában, hiszen az említett zsírsavak ún. esszenciális és bőralkotó zsírsavak. A szezámmagolajjal készült olajos kivonat bőrápoló és bőrvédő olajként önmagában, vagy különféle (bőrvédő, napozó, bőr öregedési folyamatát lassító) kozmetikai készítmények alkotórészeként egyaránt használható.Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese.  (forrás: aromax.hu, Wikipedia)

A CosIng besorolása szerint emollient anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

Sárgabarck magjából előállított növényi olaj, mely emollient anyagként használt a kozmetikumokban. Könnyen beszívódik a bőrbe, nem hagy maga után zsíros érzetet. Zsírsavakban gazdag olaj, mely különösen az érett, száraz bőr számára hasznos. Gyulladáscsökkentő hatása is van. Forrás: Dermaxime

Nádcukor kivonat. Hidratáló és bőrjavító anyag. Bár a nádcukorból előállítható glikolsav, magának a nádcukornak nincsen hámlasztó hatása.

A citrom héjának a kivonata. Tonizáló, bőrjavító (skin conditioning) és emollient funkciói vannak.

Egy bizonyos fajta alma kivonata. A CosIng besorolása szerint bőrjavító (skin conditioning), a belőle kivont pectint pedig sűrítő anyagként használják a kozmetikumokban. Az alma jótékony bőrápoló hatása elsősorban annak köszönhető, hogy a káros sejtreakciókkal szemben védő polifenolokban (melyek közül kiemelendő a katechin, az epikatehin és a quercetin) gazdag, ezért erőteljes antioxidáns hatással van a bőrre.

Közismertebb nevén Q10-koenzim, mely megtalálható az emberi sejtben, és fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében. A Q10-koenzim számos ételben is megtalálható: például halakban, kagylóban, spenótban és mogyoróban. A bőrre kenve hatásos antioxidáns és gyulladáscsökkentő. Szájon át bevéve is hasznos étrendkiegészítő antioxidáns és energizáló hatása miatt (ez utóbbi miatt reggel célszerű bevenni). Részletes információ az összetevőről a Wikipédián és Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében.

Növényi komponens, aminek antioxidáns tulajdonsága van.

Más néven Syn-Ake, ami egy szintetikus neuropeptid, mely a Wagler-bambuszvipera mérgében található Waglerin-1 peptidhez hasonló hatással bír. Az összetevővel elsősorban anti-ageing termkekben talákozhatunk, mint botox alternatíva. A trutinageing informácói szerint a hatóanyag blokkolja a szervezet Na+ felvételét, amitől az arcizmok ellazulnak, és ezáltal megakadályozza a mimikai ráncok kialakulását. A hatóanyag gyártójának 28 napos in vivo tesztjén résztvevő alanyok 67%-a az izmok összehúzódásának gyakoriságának csökkenéséről, 52% pedig a homlokráncok méretének csökkenéséről számolt be 4% Syn-Ake tartalmú termék napi kétszeri használata után.

Illóolaj, melyet a Cymbopogon schoenanthus füvek (más néven indiai citromfű, tevefű) gőzdesztillációjával nyernek ki. Citromos illata miatt főleg illatanyagként használják, de tonikok adalékanyagaként használatos. Antibakteriális és gombaellenes tulajdonságai miatt olajosabb bőrtípusokra szánt termékekben is gyakori összetevő. Egyeseknél kiválthat bőrirritációt, különösen azoknál, akiknél citromfű allergia áll fenn. 

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Cetearyl alkohol és glucose keveréke, amit emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak. Természetes emulgeálószer, melyet kókuszból és kukoricából állítanak elő és gyakran használják természetes kozmetikumokban.

Nátrium hidroxid (marólúg, lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek ph értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos ph tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA). Nagyobb mennyiségben bőr irritáló.

Szőlőcukor és („sima”) cukor erjesztésével előállított természetes eredetű, Ecocert által is jóváhagyott sűrítőanyag, mely segít abban, hogy a folyós termék sűrűbb, zselésebb állagúak legyenek.

Természetes emulgeálószer, emulzió stabilizáló anyag, melynek a természetes lecithinnél jóval nagyobb a stabilitása hővel és levegővel szemben. (Forrás)

Gélszerű összetevő, mely a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint sűrűség- és emulzióstabilizáló anyagként használatos segédanyag, ami bőrkondícionáló hatással is bír. Paula Begoun nem kiváló, de megfelelő összetevőnek tartja. 

A Pullulán az Aureobasidium Pullulans nevű mikrobiális gombafaj keményítőjéből állítható elő. Mivel poliszacharidokban gazdag, ezért hatásos vízmegkötő. A CosIng besorolása szerint felületi hártya képző, a krémeket homogénné tevő segédanyag. Paula Begoun szerint antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik.

A japán lonc virágának a kivonata. Paula Begoun információi szerint bőrnyugtató és antimikrobális hatással bír, illetve gazdag antioxidáns hatással bíró flavonoidokban és szaponinokban. Meglepő módon gyakran tartósítószerként szolgál a kozmetikumokban. A virágban ugyanis a parabén egy természetes formája található meg, a parahydroxy benzoic acid (PHBA), ami bár nem teljesen azonos a mesterséges parabénekkel, ugyanazt a benzol gyűrűt tartalmazza, ami az egészségügyi kockázatokat felveti. Szóval parabén álruhában. Ha az egyiket elkerülöd (ami egyébként nem feltétlen tudományosan alátámasztott, itt írtunk többet róla), akkor a másikat is érdemes.

Lipid féle. Tojássárgájában, növényi és állati sejthártyában található. A kozmetikai iparban bőrpuhító (emollient) és vízmegkötő anyagként használatos.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.