Avon Naturals Zöld Olívabogyó Arctisztító

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Az élelmiszeriparban cukorpótlóként használt (édes ízű) anyag. A kozmetikumokban vízmegkötő és sűrítő anyagként használatos.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője, mivel rendkívül jó és tartós habot ad. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Kókuszból előállítható, tisztítókban, szappanokban és samponokban gyakran használt felületaktív anyag és emulgeálószer.  Az SLS-nél gyengédebb, de hatékony tisztító anyag. Bár nagy mennyiségben az SLES is irritáló (az SLS mar kisebb mennyiségben is az), a kozmetikumokban található koncentrációban a használata biztonságosnak tartott.

Felületaktív anyag, tisztítószer és emulgeálószer. Nagy molekulamérete miatt nem igazán szívódik be a bőrbe.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Kémiailag és funkcióban is a diazolidinyl ureához hasonló gombaellenes hatású tartósítószer, ami formaldehidet bocsát ki magából. További info itt.

Tartósítószer, a leggyakrabban használt parabénfajta. Hatékony és a bőr számára gyengéd baktérium- és gombaölő szer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben, ezért tanácsos a methylparaben-tartalmú termékek mellett fényvédőt használni. A parabének kapcsán felmerült a gyanú, hogy szerepük lehet a rák kialakulásában, befolyásolhatják a természetes ösztrogén szintet, felhalmozódhatnak a szövetekben és növelhetik az UVB okozta DNS károkat a sejtekben, viszont az FDA szerint nincs ok aggodalomra az összetevő kozmetikai termékekben való használatával kapcsolatban, már csak azért sem, mert a hatályos EU szabályozás szerint a parabének egyenkénti aránya a kozmetikumokban legfeljebb 0.4% lehet.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

pH stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illatokat és ízeket semlegesítő) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag, mely segít abban is, hogy a formulák tovább szépek maradjanak,.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Olivabogyó kivonat. Kevés információ érhető el arról, hogy az olivabogyó kivonat milyen hatással is van a bőrre. A CosIng egyszerűen bőr- és hajkondícionáló összetevőnek sorolja be, e szerint az oldal szerint pedig selymes fényt ad a hajnak.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Szintetikus lila festékanyag. Az EWG adatai szerint a bőrre káros, mérgező hatással lehet. Az összetevőleg elsősorban hajápolási termékekben találkozhatunk.

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Tovább keverhető tartrazinnal, hogy gyönyörű zöld árnyalatokat kapjunk. A CI 42090 biztonságosnak tekinthető a bőrön és a hajon való használatra, és nem jelent kockázatot, hacsak nem nyelik le vagy légzik be (pl ajkakon használt termékek vagy parfümök esetén). Ezen kívül bőrirritációt és bőrpírt is okozhat a festékekre allergiás embereknél (forrás).

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.