Catrice Travel De Luxe Frissitő Testpermet

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Damaszkuszi rózsavíz. A CosIng szerint kozmetikumokban illatanyagnak, bőrkondícionálónak és a bőrnyugtatónak használják, de ezen kívül a legtöbb forrás szerint tulajdonítanak neki még bőrfeszesítő, ránctalanító tonizáló hatást is.

A Gluconolactone (vagyis a PHA) egy glükonsav, melyet a NeoStrata szabadalmaztatott. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő, illetve kelátképző segédanyag, vagyis a krémet stabilizáló funkciója is van. Paula Begon szerint az AHA-hoz hasonló, de annál gyengédebb hámlasztó, a truthinaging szerint pedig erősen hidratáló, antioxidáns hatással is rendelkezik, és akár 50%-al megnöveli az UV sugárzás elleni védelmet.

Petróleumból származó szénhidrogének keveréke. Bőrpuhító (emollient),  sűrítő és zselésítő anyagként használatos a kozmetikumokban.

Lauryl alkoholból (kókuszolajból kivont zsíralkohol) előállított vegyület, melyet emulgeálószerként és felületaktív anyagként használnak (surfactant). Részletes info: http://truthinaging.com/ingredients/laureth-7/

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Kis mennyiségben sürítő, átlátszatlanná tevő segédanyag, nagyobb mennyiségben pedig fizikai fényvédő.  A titanium dioxide mind az UVA mind az UVB sugarak ellen védelmet nyújt. Megfelelő védelmet biztosít a 290-350 nm hullámhosszú UV sugarak ellen, míg némi, de nem elégséges védelmet biztosít a 350-400 nm hullámhosszú sugarak ellen. Az egyik legsatbilabb és legbiztonásgosabb fényvédő összetevő. Kis hátránya, hogy "kozmetikailag" nem kellően elegáns, és hajlamos fehéres réteget hagyni a bőrön, amit nanomérte használatával lehet nagyban javítani. Lásd még Titanium Dioxid (Nano).  (forrás)

Vékony hártyaképző anyag (film forming agent). Leggyakrabban hajápoló termékekben használt, de bőrápolókban is megtalálható.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag. Potenciális bőrirritáló és allergén.

Benzyl alkohol és benzoesav észtere, melyet illatanyagként, oldószerként és gombaellenes stabilizáló anyagként használnak a kozmetikumokban.

Fahéjalkohol. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illat- és ízanyag, melytől kellemes, jázminhoz hasonló illata és aromája lesz az adott kozmetikumnak. A leggyakrabban parfümökben találkozhatunk vele.

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Színtelen, illékony olaj, mely többek között a lime, citrom és narancs illóolajában található meg. Erős, édes illata van. Illatanyagként használt a kozmetikumokban.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Színezék. Narancssárga.

Vízben oldódó sötétvörös színű, a kozmetikai és testápolási termékekben korlátozás nélkül használható színezőanyag, melyet melyet legelőször az USA-ban alkalmaztak az Amaranth helyettesítésére.