Caudalie Instant Detox Maszk

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Egy agyag féle, melyet más agyag fajtákhoz hasonlóan zsír és olaj felszívó tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Szárító hatással van a bőrre, így ez egy a zsíros bőr számára hasznos összetevő.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Gumiarábikum. A Szahara vidékén honos arabmézgafa szagtalan, nyálkás, gumiszerű váladéka. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint filmképző és maszkoló (szagokat, ízeket semlegesítő) hatása miatt használják a kozmetikumokban, az EWG szerint pedig kiváló kötő- és sűrítőanyag. Az összetevővel elsősorban szempillaspirálokban találkozhatunk.

A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. Szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Természetes eredetű só, mely antimikrobiális tulajdonságai miatt tartósítószerként használt összetevő. Képes megakadályozni a mikroorganizmusok növekedését és szaporodását, így védi a kozmetikumokat a megromlástól. Már nagyon alacsony (akár 0,6%-os) koncentrációban is leállítja a baktériumok és gombák szaporodását, bár nem feltétlenül pusztítja el a már kifejlett mikrobákat.

A bergamot terméséből kivont illóolaj, melyet maszkoló, illatanyagként használnak a kozmetikai szerekben. A bergamot héjából, leveléből kivont illóolajjal ellentétben, ebben az illóolajban nincs fényérzékenységet fokozó összetevő, így valamivel biztonságosabb a használata, mint más bergamotolajaké, de mint minden illóolaj, ez is kiválthat allergiás reakciót.  

Szőlő gyümölcs kivonat. Bár a szőlőmag kivonatnak mindenféle előnyös hatásai vannak a bőrre, hasonlókat nem írnak a szőlő gyümölcs kivonatról. A CosIng sima bőrjavító (skin conditioning) összetevőnek kategorizálja.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Ph stabilizáló, maszkoló (nem kívánt illat, íz semlegesítése) és kelátképző (a víz révén a kozmetikumokban lévő fémionokat stabilizáló) segédanyag.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

Az arab kávé magjának a kivonata. A nyers kávé gazdag forrása az antioxidánsoknak és a koffeinnek.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Papayából kivont fehérjebontó enzim, melyet elsősorban hámlasztó hatása miatt alkalmaznak kozmetikumokban. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatizáló, valamint bőr- és hajkondícionáló hatása van. Egy 2015-ös kutatás alátámasztotta, hogy az összetevő erőteljes allergiás reakciókat válthat ki a bőrből és sérülhet tőle a bőr barrier funkciója is, ezért érzékeny bőrűeknek mindenképpen érdemes kerülni.

Európai ciprusból kivont illó olaj. A CosIng besorolása szerint maszkoló összetevő (kellemetlen íz, illat semlegesítése). A Lush holapja szerint viszont a ciprus olajnak tonizáló, dezodoráló, szövet összehúzó és fertőtlenítő hatása van. Az aromaterápiában nyugtató összetevőnek használják érzelmi stressz esetén.

Muskotályzsálya olaj. Illóolaj. A Dermaxime oldala szerint elősegíti a faggyútermelés egyensúlyban tartását és van némi baktériumellenes hatása is. Tonizáló és gyengéd sejtmegújító hatása is van. 

Szantálfa olaj . A halványsárga, viszkózus, enyhén fás és balzsamos illatú illóolaját az összeaprított fakéregből és gallyakból vízgőz-desztillációval állítják elő. A szantálfa olaj ayurvédikus gyógynövény, melynek antimikrobiális, nyugtató és a lelkiállapotot, hangulatot kiegyensúlyozó hatása van. A szantálfa olajat a kozmetikai iparban elsősorban illatfixálóként és parfümök összetevőjeként használják szappanok és parfümök előállításához. Paula Begoun szerint a szantálfa illóolajában lévő illatanyagok bőrirritációt és allergiát okozhatnak.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Tejsav, mely előállítható a tejből, bár a kozmetikumokban leginkább mesterségesen előállított verziót használnak. Az AHA-savak csoportjába tartozik, a bőr legfelső rétegére hámlasztó hatása van. Mint kémiai hámlasztó, a glikolsav után a második legtöbbet kutatott AHA, annál valamivel gyengédebb és valamivel nagyobb molekulaméretű összetevő. Hámlasztó tulajdonsága mellett a tejsav remek hidratáló is.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Algin, vagy alginsav. Az alginsav bizonyos barna algák sejtfalának alkotórésze. Ez a hosszú láncú, D-mannuronsavból és L-guluronsavból álló, vízoldható szénhidrát gélesítő, viszkozitásnövelő a kozmetikumokban.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.