Az utóbbi idők egyik legnagyobb csalódása számomra. Mind a márka, mind a borsos ár gyakorlatilag garanciát kellene nyújtsanak, de sajnos ez nem így van. Bármelyik, a töredékébe kerülő alapozómat sokkal jobban szeretem, mint ezt. Egy hét kitartó próbálkozás után kikísérleteztem azt az eljárást, amivel szép végeredményt lehet elérni, de addig vért izzadtam minden nap és legszívesebben kukába hajítottam volna az egészet. Először is a doboza egy olcsó műanyag, ami szép elegáns fekete és utazáshoz esetleg praktikusabb, mint egy üveg, de olyan mint a design konyhabútor, csak nézni szabad, használni nem, mert minden foltot hagy rajta. Jól fel kell rázni, szerencsére normálisan adagolható a mennyiség, amit ki szeretnénk nyomni belőle. És itt kezdődik a valódi művészet. Úgy felvinni az arcra, hogy ne álljon össze csomókban és ne képezzen száraz szigeteket az arcon. Nekem zsírosodásra hajlamos a bőröm, ezzel viszont olyan lett mint az Atacama-sivatagban elhullott 1000 éves kígyó bőre. Se ecsettel, se beauty blenderrel nem lehet eldolgozni, pedig nagyon jó minőségű eszközöket használok. Az egyetlen módja a felvitelnek, ha az ember az ujjbegyeivel dolgozik. Előtte nagyon alaposan elő kell készíteni a bőrt. Tanácsos bőrradírozni is, de a hidratálás kötelező. A hidratáló krém felvitele után nem szabad várni egy percet sem, azonnal el kell kezdeni az alapozást. Egy palettára szoktam kinyomni a kívánt mennyiséget, onnan veszem fel 3 adagban. Először az orr részen és a szem alatt dolgozom el, aztán a homlokon, végül az arcom alsó részén. Villám gyorsan kell dolgozni, mert pillanatok alatt megköt. Általában veszek egy nagy levegőt és ki sem merem fújni, amíg kész nem vagyok. Egy röhej! Az eredmény így viszont nagyon szép, púderes, könnyed, nagyon kis fedéssel. Világos bőrre a B10-es szín nekem megfelelő.Soha nem venném újra a macerássága miatt, még akkor is, ha valahogy rájöttem a felvitel titkára. Viszont arra tökéletes volt, hogy felnyissa a szememet újra; nem márkás termékeket kell venni, hanem jó termékeket. Ha az alapozókból is létezne olyan vak kóstolás, mint a boroknál, biztos vagyok benne, hogy néhány nagy név - köztük ez - igencsak hátul végezne a tesztelések során. Ha lehámozzuk a márka luxus-image-ét, a vásárlás élményét egy luxus parfümériában, az ár okozta agymosást, és a gyönyörű adjusztációt, egy baromi nehezen kezelhető, igen közepes alapozóhoz jutunk...