dr. Organic Alumíniummentes Golyós Dezodor Bio Levendulával

Aloe vera növény leveléből származó lé. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A citromsav észtere, melyet E1505 néven az élelmiszerekben is megtalálunk. Arckrémekben talán némi antioxidáns tulajdonsága van, továbbá oldószer és maszkoló (a nem szükséges anyagokat semlegesítő, elnyomó) segédanyag. Álltólag hatásos izzadás ellen is, így dezodorok gyakori összetevője.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Bőrjavító (skin conditioning) anyag.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

A közönséges levendulából nyert olaj, melynek fő komponensei a linalyl acetate (51%) és linalool (35%). A levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes illetve sebgyógyító hatása is, illetve úgy tűnik, hogy a pattanásokat okozó P.Acnes baktériumot is képes elpusztítani (forrás). Egy 2004-es tanulmány szerint több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló valamint a 0,25%-os koncentráció felett nagy valószínűséggel sejtmérgező hatású.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Natúrkozmetikumokban is gyakran használt bőrpuhító (emollient) és emulgeálószer. 

Szódabikarbóna. Lúgos kémhatású összetevő, mely a savas kozmetikumok ph-ját semlegesíti és ezzel kevésbé irritálóvá teszi őket. Az acne.org közösség szerint viszonlyag hatékony összetevő pattanások ellen is.

A triglicerol és a sztearinsav észtere. Bőrkondicionáló, bőrpuhító (emolliens), emulgálószer, nagyobb mennyiségben pedig felületaktív anyag.

A levendula virágának kivonata. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint frissítő, tonizáló, dezodozáló, szagokat semlegesítő és tisztító hatású összetevő. Paula Begoun szerint a levendulát főként az illata miatt használják a kozmetikumokban, de lehet hogy van baktériumellenes hatása is. Viszont semmilyen kutatás nem utal arra, hogy a levendula hasznos lenne a bőr számára, sőt több potenciális negatív hatása is van a levendulaolajnak és komponenseinek: potenciális bőrirritáló és fényérzékenyítő, valamint a levendulában található linalool sejtmérgező. Paula Begoun összességében mint kerülendő összetevőt jellemzi a levendulát.

Édesgyökérből előállított kivonat, mely kiváló gyulladáscsökkentő és nyugtató összetevő. E szerint a szabadalom szerint az összetevő barnulást elősegítő kozmetikumokban is hasznos.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Az ír moszat nevű vörösmoszat kivonata, mely bőrkondícionáló, sűrűségszabályzó anyagként használatos a kozmetikai szerekben. 

A fitinsav (phytate acid) só formája, a kozmetikumokban ún. kelátképzőként (chelating agent) használják. Ez azt jelenti, hogy fémes jellegű vegyületekkel keveredve képes megelőzni azok bőrfelszínre vagy hajra tapadását, és azt, hogy valamiféle elszíneződést okozzanak. Ezenkívül erősíti a tartósítók baktériumok és más apró organizmusok elleni harcát, és hozzájárul az összetevők stabilitásának megőrzéséhez is.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.