Dr. Organic Nappali Arcápoló Krém Marokkói Bio Argán Olajjal

Az aloe vera leveléből származó lé, melynek a bőrön alkalmazva nyugtató, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Bőrpuhító (emollient), bőrjavító (skin conditioning) és oldószer. Száraz érzetet hagy maga után.

Ez a vegyület két természetes molekula természetes kötéssel való összekapcsolásából keletkezett, tehát "natur"-nak mondható emoillent és bőrápoló kozmetikai összetevő. Noha az alapanyagai természetes anyagok, amiket széles körben kipróbáltak és alkalmaztak már, magáról a coco-caprylate/caprate vegyületről kevés hozzáférhető információ található (hiszen csak az utóbbi időben kezdték használni a kozmetikában).

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Glicerinből, sztearinsavból és citromsavból származó, természetesnek számító emulgeálószer, amivel stabil olaj a vízben formulát lehet készíteni. Viszonylag könnyen használható, költséghatékony összetevő, így natúr formulákban különösen népszerű.

Nátrium-magnézium-szilikát. A kozmetikumokban kötőanyagként használt (binding agent, segíti a többi összetevő egymáshoz kötődését).

Lásd argán olaj.

Kendermagolaj. A tévhitekkel ellentétben a kendermag, így az olaja sem tartalmazza a kábító hatású delta-D-tetrahidro-kannabinolt (=THC), az ugyanis a növény virágos hajtásainak levelein elhelyezkedő mirigyekben van. A CosIng besorolása szerint bőrpuhító és bőrkondícionáló hatása van. A  kendermagolaj esszenciális zsírsavakban gazdag: 60-70%-ban linolénsavat (Omega-6), 15-25%-ban alfa-linolénsavat (Omega-3) és 1,7% gamma-linolénsavat (GLA) tartalmaz. Az összetevő a truthingaing és Paula Begun szerint is kizárólag bőrpuhító hatással bír a bőrre, minden más állítás megalapozatlan (péládul, hogy képes meggyógyítani ekcémát), bár eszerint a tanulmány szerint GLA tartalma révén helyileg alkalmazva viszketéscsökkentő hatással lehet a száraz bőrre, e szerint a vizsgálat szerint pedig hasznos lehet az atópiás dermatitis tüneteinek kezelésében.

A makadámia fa terméséből előállított olaj. Kiváló hidratáló, védi a hajat és a bőrt. Magas arányban tartalmaz esszenciális zsírsavakat (olein sav, palmitolein sav), ezért kiváló helyettesítője állati olajoknak.  Hasonlít az emberi bőr faggyú szerkezetéhez. Viszonylag stabil olaj. Elsősorban nehezebb krémekhez és a száraz bőr számára ideális összetevő. (Forrás: Wikipédia)

Argan levelének a kivonata. Az argan olajjal ellentétben nem igazán van infó arról, hogy a levél kivonatnak milyen hatása is van, a CosIng bőrjavító összetevőnek kategorizálja.

Keményítőből előállított összetevő, melyet a kozmetikumokon kívül ételadalékként is használnak. A CosIng szerint a maltodexrin emulzió stabilizáló, a krémet homogénné tevő, felületi hártyaképző, bőr- és hajkondícionáló anyag.

A rózsamuskátli (más néven geránium) nevű növényből kinyert olaj. A Dermaxime honlapja szerint a geránium olaj élénkíti a vérkeringést, erősíti a bőrt, szabályozza a faggyútermelést. Paula Begoun szerint bár a geránium olajnak antibakteriális hatása van, a bőrt irritálhatja és érzékennyé teheti. 

A pacsuli olaja, ismertebb nevén pacsuli. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint illatanyag és maszkoló (szagokat, ízeket semlegesítő) hatású összetevő. A truthinaging információi szerint serkenti az új sejtek növekedését és nyugtatja a gyulladt bőrt, valamint segít elmúlasztani pattanásokat is, anélkül, hogy heg maradna utánuk. Paula Begoun szerint viszont eugenol tartalma miatt irritáló hatéssal lehet a bőrre.

Fahéjlevél olaj:  A fahéjolaj sűrű, színtelen olaj, melynek jellegzetes fanyar, csípős, édes illata van.
A fahéjnak többek között étvágyserkentő, emésztést javító hatása van. Elsősorban emésztési problémák, bélférgek, bőrbetegségek és szívelégtelenség esetén ajánlott. A fahéj a bőrre kenve gyulladásgyökkentő, gombaölő és antibakteriális és javítja a bőr vérellátását, keringés fokozó. Gyakran használt összetevő a narancsbőr elleni készítményekben. Érzékeny bőr esetén a fahéj bőrpírt okozhat

Bőrre kenve erőteljes csípő érzést tapasztalható, felmelegíti a bőrt és fokozza a vérellátást. A fahéj előnyös tulajdonságai mellett potenciális bőrriritáló, érzékeny bőrűeknek kerülendő összetevő.

A mezei mentából nyert illóolaj. Lásd Mentha Arvensis Oil.

A hibiszkuszvirág húsos kelyhéből nyert piros színű kivonat. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondícionáló hatású összetevő. Antioxidáns tulajdonsággal bír, és támogatja a kollagén és elasztin szálak épségének megőrzését. Javítja a bőrhám vízmegkötő képességét szabályozó anyagok megtartását a bőrben, például a hyaluronsav kiürülését is fékezi.

Kókuszolajból készülő aminosav származék, melyet a kozmetikumokban elsősorban bőr- és a haj-kondicionáló tulajdonsága miatt használnak. Előnye, hogy magas hőmérsékleten is stabil maradt. Néhány tanulmény azt is kimutatta, hogy az összetevő gátolja a reprodukcióját a herpeszvírusnak. Az összetevővel leggyakrabban por állagú sminktermékekben (púderekben, bronzsítókban, szemhéjfestékekben) találkozhatunk.

Ír moszat, a vörösmoszatok törzsébe tartozó tengeri növény. A Dermaxime szerint az ír moszat kivonatot hagyományosan emollient és nyugtató tulajdonságai miatt használják a kozmetikumokban, de újabb kutatások szerint gyulladáscsökkentő és gombaellenes tulajdonsága is van. Ezen kívül sürítő anyagként is használt.

Tisztító, emulgeáló, bőr- és hajkondícionáló szer.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A fitinsav (phytate acid) só formája, a kozmetikumokban ún. kelátképzőként (chelating agent) használják. Ez azt jelenti, hogy fémes jellegű vegyületekkel keveredve képes megelőzni azok bőrfelszínre vagy hajra tapadását, és azt, hogy valamiféle elszíneződést okozzanak. Ezenkívül erősíti a tartósítók baktériumok és más apró organizmusok elleni harcát, és hozzájárul az összetevők stabilitásának megőrzéséhez is.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Színtelen vagy halványsárga olaj. Egyes illóolajokban található meg, mint például a szegfűszegolaj, szerecsendióolaj, fahéjolaj és babérolaj. Bőrirritáló, gyulladást okozó hatása van ismételt használat esetén. Egy 2006-s kutatás szerint pedig az eugenol sejthalált okoz. A kozmetikumokban illatanyagként használt.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.