Estée Lauder Revitalizing Supreme+ Global Anti-Aging Instant Refinishing Facial

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag.

Tridecyl alkohol és trimellitic sav észtere. Bőrpuhító (emollient), bőrjavító és sűrítő anyag.

Zsírsavak keveréke, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak.

A krém beszívódását segítő anyag, vízmegkötő tulajdonsága is van. Hidratáló készítmények gyakori összetevője. Nem csak a kozmetikai iparban, hanem az élelmiszeriparban is használt az étel nedvességtartalmának megőrzésére.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Kókuszolaj, melyet emollient anyagként használnak a kozmetikumokban. Viszonylag magas a komedogén indexe (5-ből 4-es), így a pattanásokra hajlamos bőrűeknek érdemes kerülni.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Kókuszolaj származék. Bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.

A sejten kívüli mátrixban nagy mennyiségben megtalálható GAG-ok fontos alkotórésze, vagyis a bőrben  természetesen is megtalálható hidratáló elem (NMF, natural moisturizing factor). Nagy koncentrációban elősegíti a sebgyógyulást is. Az Estée Lauderhez tartozó márkák (pl. Clinique) előszeretettel használják az acetyl glucosamine-t mint hatékony nem savas hámlasztó összetevőt, azonban Paula Begoun szerint nincs értékelhető mennyiségű kutatás arra nézve, hogy az valóban hatásos alternatívája az AHA/BHA hámlasztóknak. Egy 2009-es tanulmány szerint az összetevő hatásos a hiperpigmentáció kezelésében is.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Cetearyl alkohol és ethylene oxide keverékéből készülő zsíralkoholok a ceteareth vegyületek. Az összetevő nevében a szám az ethylene oxide molekulák számára utal. Az összetevőt leginkább emollient és emulgeáló szerként valamint elegyítő, sürítő anyagként használják a kozmetikumokban. Némileg vitatott az, hogy az összetevő mennyire biztonságos. Az EWG magas kockázatú összetevőnek sorolja be, és a ceteareth vegyületek kerülését javasolja, mert azok - az EWG szerint - potenciális káros és karcinogén anyagok bőrbe szívódását segíthetik elő. A Cosmetic Ingredient Review (CIR) szerint azonban ezek az állítások nem valami megalapozottak, és szerintük az igazság az, hogy csupán sérült bőrön nem szabad használni a ceteareth vegyületeket, egészséges bőrön alkalmazva nem jelentenek problémát. Részletesebb információ az összetevőről a TruthInAgingen.

A sárgásmoszatok törzsébe tartozó faj kivonata. Alga féle, mely a CosIng besorolása szerint bőrvédő összetevő. Az algakivonat a kozmetikumokban sűrítő anyagként, antioxidánsként és hidratáló, vízmegkötő anyagként használt. Részletesebb információ az algákról a kozmetikumokban a cosmeticscopon.

Tejsavóból kivont fehérjék keveréke. Paula Begoun szerint a tejsavónak szájon át fogyasztva antioxidáns és rákellenes tulajdonsága is van, az azonban kérdéses, hogy ezeket a tulajdonságait megtartja-e a bőrre kenve is. Legvalószínűbb, hogy a tejsavó fehérjének a bőrön vízmegkötő tulajdonsága van. A CosIng besorolása szerint bőr- és hajkondícionáló anyag.

Algakivonat. Az algakivonat a kozmetikumokban sűrítőanyagként, antioxidánsként és hidratáló, vízmegkötő anyagként használatos. 

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

Közismertebb nevén argireline. Egy mesterségesen előállított peptidféle, melyről az összetevő gyártója (a Lipotec) azt állítja, Botox-szerű hatása van. Ennek az állításnak az az alapja, hogy az acetyl hexapeptide-8 képes a bőrben lévő izmokat ellazítani, melynek révén kisimulnak a felületi ráncok. Bár szinte bizonyos, hogy a Botoxhoz nem hasonlítható az összetevő hatása, a Lipotec kutatásai szerint 10% Argeline 15 nap alatt 17%-kal képes csökkenteni a mimikai ráncok mélységét, illetve mint a legtöbb peptidféle, elméletileg ez is bír sejtkommunikáló és vízmegkötő tulajdonságokkal.

További info az összetevőről a KM-blogon >>

Kamillából kivonható vagy mesterségesen előállítható anyag. Kiváló gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató.

Koffein. A Futurederm információi szerint bőrön alkalmazva három fő hatása van: antioxidáns, vízhajtó (átmenetileg simább bőrt eredményez) és érszűkítő (vagyis szem alatti puffadás, sötét karikák ellen hatásos lehet, ha azt nem melaninfelhalmozódás okozza), Paula Begoun szerint viszont nincs olyan kutatás, mely szerint bármilyen hatása lenne a szem alatti karikákra, bár nyugtató és antioxidáns hatása miatt azért nem kifejezetten felesleges, ha van egy (szem)krémben. E szerint a kutatás szerint a koffein fotoprotektív hatással is bír.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi. Részletes információ a futuredermen.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Sűrítő anyag, amit elsősorban gélszerű állag előállításához használnak

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Erősen lúgos (ph 10) ph szabályozó.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Szervesanyag, melyet tartósítószerként használnak a kozmetikumokban antibakteriális és gombaölő hatása miatt. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/chloraphenesin/

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Színező anyag. (Piros)