Garnier Ambre Solaire Önbarnító Tej

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

A cukorrépából vagy cukornádból származó DHA néven is emlegetett összetevő az önbarnítók fő hatóanyaga. 1-15%-ig terjedhet a koncentrációja, de a legtöbb kozmetikumba 5%-nál nagyobb koncentrációt nem használnak. Minél több van belőle egy termékben, annál barnább színt lehet elérni vele. 

A barnulás folyamata csak a bőr legfelső rétegét érinti, úgy hogy a dihidroxiaceton a keratin tartalmú fehérjékhez kötődik. A különböző fehérjék különböző módon reagálnak a DHA-val szemben és létrejönnek a sárga és barna pigmentek, amelyeket melanoidoknak hívunk. Ezek a pigementek hasonlóak a melanin nevű pigmenthez, ami azonban a bőr mélyebb rétegében keletkezik UV sugarak hatására.

A barnaság általában a felvitelt követő 1-3 órában alakul ki, és egyénenként változik, hogy milyen gyorsan kopik le, általában 2-5 nap. Hámlasztás, izzadás, szauna, hosszas víz alatt töltött idő felpuhítja a sejteket és gyorsítja a a szín eltünését.

A DHA hátránya, hogy hatására a bőrben több szabad gyök képződhet, így önbarnítók mellett fokozottan ajánlott a fényvédők használata vagy pedig önbarnítás után 24 órával ajánlott a napot kerülni.

Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezárt gyakran használják alapozókban. E szerint a tanulmány szerint az összetevő néhány esetben képes megóvni a bőrt a kontakt dermatitistől, például az SLS által indukálttól.

Bőrpuhító (emollient) és sűrítő anyag. Antimikróbiális hatása is van, így tartósítszerként is használt, különosen az UV szűrőt tartalmazó termékekben.  Selymes érzetet hagy maga után a bőrön.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, stabilizáló és sűrűség szabályozó anyagként használnak. A stearyl alkoholnak a kis molekulasúlyú alkoholokkal ellentétben nincs szárító hatása a bőrre, hanem kifejezetten hidratáló hatású.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez olyan adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az alkohol denaturálása nem változtat a folyadék kémiai összetételén. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos. A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami szárító, irritáló hatással lehet a bőrre, és elősegítheti a káros szabad gyökök képződését is, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található. A híres amerikai bőrgyógyész, Leslie Baumann szerint kerüljük azokat a készítményeket, ahol az alkohol az INCI lista első 7 helyének egyikén található.

Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

Lásd Ceteareth 10.

Felületaktív anyag, emulgeálószer és sűrítő anyag.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

A kozmetikumokban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant). Az élelmiszeriparban is használt 0,5%-nál kisebb koncentrációban.

A többi szilikonhoz hasonlóan bőrpuhító (emollient), hidratáló tulajdonsága van. Könnyen kenhető, nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. 

Elsősorban illatanyag-adalék, másodsorban a UV szűrő összetevő. Színtelen vagy enyhén rózsaszínes, szagtalan, vízben enyhén oldódó vegyület. Potenciális bőrirritáló anyag. Leggyakrabban parfümökben találkozhatunk az összetevővel.

Színtelen, szagtalan, krémes, sűrű állagú bőrpuhító anyag (emollient) és oldószer. Magas tisztaságú isoparaffinok keveréke, ami nem zsíros, selymes érzetet hagy maga után a bőrön. Sűrűbb állagú krémek, alapozók gyakori összetevője.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Bár illatanyagként és felületaktív anyagként is alkalmazható, elsősorban mint emulgeálószer kerül a kozmetikumokba. A truthinaging információi szerint különösen alkalmas olyan készítmények emulgeálására, melyek növényi olajokat tartalmaznak.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Potenciális bőrirritáló.

 Citromfűből kivont illatosító anyag.

A citromfűolaj fő alkotórésze. Megtalálható még a verbéna, a citrom és a narancs illóolajában is. A kozmetikumokban illatanyagként használják.

Sárgabarck magjából előállított növényi olaj, mely emollient anyagként használt a kozmetikumokban. Könnyen beszívódik a bőrbe, nem hagy maga után zsíros érzetet. Zsírsavakban gazdag olaj, mely különösen az érett, száraz bőr számára hasznos. Gyulladáscsökkentő hatása is van. Forrás: Dermaxime

Számos növényben megtalálható szerves vegyület, melyet a kozmetikumokban illatanyagként használnak.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.