Isana Professional Greenery Hajmaszk

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Cetyl és stearyl zsíralkoholok keveréke. Zsíralkohol, melyet emulgeálószerként, bőrpuhító (emollient) és sűrítőanyagként (konzisztencia növelő) használnak a kozmetikumokban. A zsíralkoholoknak ellentétben a „normális” alkoholokkal (pl. ethylalcohol) nincs szarító és irritáló hatása a bőrre.

Bőrpuhító (emollient), bőrjavító (skin conditioning) és oldószer. Száraz érzetet hagy maga után.

Sárgás, viaszszerű anyag, mely docosyltrimethylammonium chloride vagy BTAC-228 néven is ismert. Elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele, ahol elektromos töltődést megakadályozó anyagként, hajkondícionálóként és tartósítószerként funkcionál. 0.1%-nál kisebb mennyiségben használt. Nagyobb koncentrációban erősen irritáló. Forrás: truthinaging

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A kínai teacserje nem fermentált változatának a kivonata, közkeletűbb néven zöldtea-kivonat. Jelentős mennyiségű szakirodalom támasztja alá a zöld teának, illetve a benne lévő aktív komponenseknek (EGCG és a zöld tea polifenolok, GTPPs) a számos kedvező hatását a bőrre. Kiváló antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevő, rákellenes tulajdonsága is van. Különösen jól dokumentált a zöld tea napsugarak, illetve UVB károk elleni védő képessége. A kozmetikumokba kerülő zöld tea kivonat minősége nagyban eltérő lehet a benne lévő aktív komponensek (EGCG és polifenolok) mennyiségétől függően. (Forrás: Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, Vol 27, 2008, Natural approaches to management of photoaging)

A napraforgó magjából nyert olaj, melynek fő összetevői a bőr számára fontos omega zsírsavak (linolsav és olajsav). Leslie Baumann a Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy több tanulmány is arra jutott, hogy a napraforgó olaj egy olcsó, hatékony és a fejlődő országok számára is elérhető emollient anyag, mely hatásos lehet irritált vagy kiszáradt bőr természetes védőrétegének a helyreállításában, erősítésében.

Vízben oldódó, pozitív töltésű felületaktív anyag, melyet növényi olajokból nyernek ki. Segíti az olajok és a víz alapú összetevők keveredését. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antisztatikus, emulgeáló, antisztatikus, elektromos töltődést megakadályozó hatású összetevő. 

Elsősorban hajápoló termékekben találkozhatunk vele. Mivel vízoldékony, nem képez a szilikonhoz hasonló réteget a hajon, azonban a hajat könnyen kifésülhetővé teszi, és a felhámot simává varázsolja.

Tiszta E-vitamin. A tocopherol egy viszonylag ritkábban használt formája az E-vitaminnak, mert bár a bőrbe jobban felszívódik, mint a gyakrabban használt tocopheryl acetate, a boltok polcain kevésbé hosszan áll el.

Az E-vitamin egy zsírban oldódó vitaminféle, mely az egyik legjobb antioxidáns. Kutatások arra is utalnak, hogy védi a bőrt az UVB okozta károktól, segít a bőr védőrétegének fenntartásában. Remekül együttműködik az A-vitaminnal és a C-vitamminnal is.

Források: FutureDerm és Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Szerves összetevő, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt használnak a kozmetikumokban. Ez a színtelen folyadék a természetben gyakran előfordul, megtalálható az esszenciális olajokban, mint például a rózsa, szekfű, jácint, narancsvirág. Kellemes virágillata van.

C-vitamin, melynek számos előnyös hatása van a bőrre. Egyrészt kiváló antioxidáns, mely véd a szabad gyökök okozta károktól és segít az UV-sugárzás által károsodott sejtek regenerálásában. A C-vitamin úgynevezett hálózati antioxidáns, melynek hatása fokozható más antioxidánsokkal (E-vitamin, ferulic sav) kombinálva. Antioxidáns hatásán túl a C-vitamin külön figyelmet érdemel azért is, mert azon kevés összetevők közé tartozik, melyek segítik a bőrben a kollagénszintézist. Szintén hatásos a C-vitamin a pigmentfoltok (melasma) ellen is, mivel blokkolja a melanint termelő sejtek tyrosinase aktivitását. Hatásos összetevő a striák ellen is.

Mint mindennek, természetesen a C-vitaminnak is vannak hátrányai. A tiszta C-vitamin nehezen stabilizálható a kozmetikumokban, és könnyen lebomlik levegő és fény hatására, így C-vitaminos krémet csak nem áttetsző, légmentesen zárt csomagolásban célszerű venni. Savas jellege miatt enyhe bőrirritáló. A C-vitamin hatása kérdéses a bőr elasztinszintézisére.

A C-vitamin a fent leírt előnyös tulajdonságait leginkább akkor fejti ki, ha 5-20% közötti koncentrációban található a kozmetikumban.

Forrás: Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.