Isis Pharma Teen Derm Gel

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Kókuszból előállítható gyengéd felület aktív anyag, tisztító szer, habzás elősegítő. Elsősorban arclemosókban, arcradírokban és borotválkozókrémekben találkozhatunk vele. A készítményeknek "csúszósságot" ad, aminek köszönhetően kellemes lesz a lemosót az arcra kenni. Gyengédsége és nem irriáló tulajdonsága miatt gyakran használt bébiknek és érzékeny bőrűeknek szánt termékekben is. (Forrás: truthinaging)

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint emulgeáló és felületaktív (segíti a kozmetikumok egyenletes eloszlathatóságát) hatású összetevő.

Erősen lúgos (ph 10) ph szabályozó.

Emulzió stabilizáló, felületi hártya képző (film forming) és sűrűség szabályozó segédanyag.

Szalicilsav vagy BHA (beta hydroxy acid). Pattanások és mitesszerek ellen az egyik leghatásosabb ma ismert, helyileg (vagyis a bőrön, és nem szájon át bevéve) használt összetevő. Egyrészt az AHA-savakhoz hasonlóan kémiai hámlasztó, azonban az AHA-kkal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, így képes a pórusok belsejében is hámlasztani, ezzel mintegy „kitisztítva” azokat. Másrészt a szalicilsav hatásos gyulladáscsökkentő is, ami szintén fontos a pattanások kezelésében. A szalicilsavat általában 0,5-2%-os koncentrációban használják, hámlasztó hatását pedig 3 és 4 közötti pH-érték esetén fejti ki a legjobban.  A közhiedelemmel (és a glikolsavval) ellentétben a szalicilsav nem teszi érzékenyebbé a bőrt a napra. Részletesebb infó a kémiai hámlasztó savakról és az otthoni kémiai hámlasztásról a blogon.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőr- és hajkondícionáló. Paula Begoun szerint többfunkciós összetevő, és ő megemlíti többek között az emulgeáló, tisztító tulajdonságát is. Bár szintetikus összetevő, nem irritáló, és nincs ismert egészségügyi kockázata.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Ír moszat, a vörösmoszatok törzsébe tartozó tengeri növény. A Dermaxime szerint az ír moszat kivonatot hagyományosan emollient és nyugtató tulajdonságai miatt használják a kozmetikumokban, de újabb kutatások szerint gyulladáscsökkentő és gombaellenes tulajdonsága is van. Ezen kívül sürítő anyagként is használt.

Vízben és alkoholban egyaránt oldódó, glicerinből és kókuszolajból előállított PEG vegyület. Elsősorban emulgeálószerként és felületaktív anyagként használt (surfactant) , de némi hidratáló, bőrpuhító tulajdonsága is van. Elsősorban lemosókban használt összetevő.

Műanyag féle, melynek számos funkciója van a kozmetikumokban. Leggyakrabban fizikai bőrradírokban használt dörzsölő anyagként. Szintén gyakran használt felületi hártyaképző (film forming), sűrűség szabályozó és stabilizáló anyagként. Paula Begoun szerint rossz hírneve ellenére nem mérgező anyag a polyethylene és a kozmetikai iparban felhasznált mennyiségben a környezetre sem súlyosan káros.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Szervesanyag, melyet tartósítószerként használnak a kozmetikumokban antibakteriális és gombaölő hatása miatt. Részletesebb info: http://truthinaging.com/ingredients/chloraphenesin/

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Tartósítószer. A methylparabent tartalmazó termékek növelhetik az UVB által okozott károsodást a bőrben. Bár ez nem biztos, tanácsos methylparaben-tartalmú termékek mellett (meg amúgy is, mindig :)) fényvédőt használni. Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.  

A hivatalos CosIng funkció besorolás szerint hidratáló és bőrkondicionáló összetevő. Az összetevő gyártójának technikai adatlapja szerint fertőtlenítő, pattanás elleni és szövetösszehúzó összetevő, melynek használata kombinált, zsíros bőrre készült lotion-ökben ajánlott.

A cink önmagában a pattanások ellen hatásos gyulladáscsökkentő, míg a PCA (pyrrolidone carboxylic acid) egy aminosav származék, ami egy a bőrben természetesen is megtalálható hidratáló elem (NMF - natural moisterizing factor). A cink PCA állítólag nem csak hogy e kettő összetevő előnyét ötvözi, hanem még csökkenti is a bőr faggyútermelését (amit a cink magában nem tesz meg).

Xylitol és glucose kombinációjaként előállított hidratáló anyag. A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven alálkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. Lásd xylitol.

Egyszerűbb néven avobenzone. Kémiai fényvédő, mely az UVA-sugarak (310-400 nm) ellen nyújt védelmet. Az avobenzone stabilitása nem túl nagy, fény hatására lebomlik. Fotostabilizátorok (mint pl. Octocrylene vagy Butyloctyl Salicylate) lassítják az avobenzone lebomlását. Részletesebb információ a smartskincare-en.

Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (280-320 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Az összetevő nem túl stabil, vagyis UV-fény hatására veszít fényvédő hatékonyságából. Az octinoxate lebomlása megakadályozható más fényvédők segítségével (pl. Trinosorb M-mel). Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy ösztrogén jellegű hatása lehet (különösen gyermekekben és terhes nőkben), és hogy elősegítheti a bőrben a káros szabad gyökök képződését. Kisebb koncentrációban nem fényvédőkben is használják segédanyagként, hogy védjék a krémeket az UV-sugárzás okozta károktól. Az összetevő használatát Palau-ban betiltották a korallokat károsító hatása miatt.

Részletesebb információ a smartskincare-en.

Cukor féle, melyet hidratáló anyagkénet használnak a kozmetikumokban. A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven alálkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. Lásd xylitol.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Tartósítószer.  Részletesebb információ a parabénekről a futuredermen.

Más néven octyl salicylate vagy octisalate. Kémiai fényvédő, mely az UVB-sugarak (295-315 nm hullámhosszú) ellen nyújt védelmet. Fény hatására némileg veszít fényvédő képességéből. Önmagában használva nem nyújt elégséges védelmet, ezért egyéb fényvédőkkel szokták kombinálni.

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.

Parabének családjába tartozó tartósítószer.

Tartósítószerként használt parabén. Részletesebb infó a parabénekről a FutureDermen.

Faggyútermelést normalizáló 5αR-blokkoló hatóanyag, ami a gyártó állítása szerint három hét alatt 40%-kal csökkenti a faggyútermelést (a teszt résztvevők 78%-a érezte úgy, hogy a bőre kevésbé  zsíros és csillogó a tanulmány végére), a hajas fejbőrön pedig a lipid foltok csökkentésével (-69%) segít lelassítani a faggyúmirigyek működését, nyugtatja az irritációt és csökkenti a seborrhoeás tüneteket és a korpásodást is.

Sok gyümölcs és növény rostjában előforduló cukorpótló (ugyanolyan édes mint a cukor, de kisebb az energia tartalma). A kozmetikai iparban vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságai miatt használják.

A xylitol-anhydroxylitol-xylitylglucoside összetevő  hármassal Aquaxyl márkanéven is találkozhatunk, mely a SEPPIC cég által szabadalmaztatott hidratáló komplex. A cég állítása szerint ez a természetes cukrokból előállított összetevő komplex képes a bőr vízháztartását harmonizálni: egyrészt növeli a bőrben lévő vízmegkötő anyagok (GAGok és hialuronsav) mennyiségét, másrészt pedig csökkenti a bőr vízvesztését (trans epidermal water loss) a bőr keramid tartalmának (bőr természetes védőrétegének kulcs összetevője) növelésével. E két hatás eredményeként a bőr vízháztartása egyensúlyba kerül, és a bőr hidratált lesz.

Sűrűség szabályozó anyag, oldószer. Parfümök, haj- és bőrápló termékek gyarkori összetevője.

A tömjén nevű gyanta kivonata, mely csípős, kesernyés izű, melegítő érzetű. A CosIng hivatalos besorolása szerint tonizáló, maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése), simító, bőrkondícionáló összetevő. Paula Begoun szerint nincsen semmilyen kutatás, ami azt mutatná, hogy a tömjén hasznos a bőrnek.