Lip Smacker Coca-Cola Cherry Ízű Ajakbalzsam

Ricinusolaj. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) anyagként használják. Enyhén ragadós érzetet hagy maga után a bőrön.

Méhviasz. A kozmetikumokban sűrítő, bőrpuhító (emollient) anyagként használatos.

A méhviasz a mézet termelő méhek váladéka, melyből a méhek a kaptárban felépítik a hatszögletű sejtek sokaságát, a lépet. A méhviasz kiválasztásakor még átlátszó; mélysárga színét később a pollenek ill. a propolisz adja meg. Kozmetikai célokra gyakran kifehérített méhviaszt használnak (Cera alba), melyre már a természetes méhviasz kellemes illata sem jellemző. A méhviasz kinyerésére és szennyeződésektől való megtisztítására többféle módszert is alkalmaznak, pl. a forró vizes kiolvasztást. A méhviaszt a kozmetikai készítményekben elsősorban konzisztencianövelőként ill. gyenge emulgeáló tulajdonsága miatt alkalmazzák.

Konzisztencianövelő hatását elsősorban Lysolecitinnel készülő emulziókban használhatjuk ki, ahol úgy teszi sűrűbbé a krémeket, hogy csak egy könnyű, védő filmréteget képez a bőrön. Klasszikus emulgátorokkal együtt nem érdemes alkalmazni, mert az így készült krém viaszos bevonatot képez a bőrön. Szilárd ajakápolóknál, masszázstömböknél magas olvadáspontja (60-65-oC) lehetővé teszi, hogy a vele készülő termékek még nyáron se olvadjanak szét.

Fő összetevői: palmitilsav, palmitoleát, hidroxipalmitát, valamint alkoholok oleinsavval alkotott észterei (hosszú, 30-32 szénatomos molekulák) és egyéb palmitátok.

A kandelilla viasz egy természetes viasz, melyet Mexikóban őshonos kétféle kutyatej leveléből állítanak elő. A kandelilla viasz sárgásbarna színű, kemény, átlátszó vagy áttetsző anyag. Leginkább szilárd jellegű kozmetikumokban használt (pl. rúzs) sűrítő és emollient anyagként. Ezen kívül a CosIng besorolása szerint még szövet összehúzó, felületi hártya képző, emulzió stabilizáló és bőrkondícionáló anyag is.

A hivatalos gyüjtőelnevezése azoknak az ízesítő anyagoknak illetve anyagkombinációknak, melyeket a gyártók azért tesznek az adott kozmetikumba, hogy annak ízt, aromát adjanak. Ilyen íz lehet pl: kókusz, sárgarépa, alma, fahéj, stb... Az összetevő általában 0,5 és 3 % közötti koncentrációban használatos. Elősorban a szájban vagy annak környékén használatos termékekben (pl. ajakápolók, fogkrémek) találkozhatunk az összetevővel. 

A CosIng hivatalos besorolása szerint sűrűségszabályozó és kötőanyag. Ragadós jellege miatt elsősorban rúzsokban és ajakápolókban találkozhatunk vele.

Kőolajból számazó, viaszos anyag, melyet bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

A szezám magjából kivont olaj. Illatmentes, növényi eredetű olaj, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat semlegesítő, bőrpuhító, haj-és bőrkondícionáló tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Az összetevővel leggyakrabban testápoló termékekben és rúzsokban találkozhatunk.

Brazil viasz, vagy pálmaviasz, melyet egy Brazíliában élő pálma leveléből állítanak elő. Nagyon sűrű emollient anyag, amely csillogó felületet hagy maga után, így a kozmetikai iparban leginkább csak szájfényekben, szőlőzsírokban és egyéb smink termékekben használják.

Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki (vagyis inkább a petróleumból gázolaj gyártás folyamatának mellékterméke). Rossz hírneve ellenére Paula Begoun szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. Ezenkívül hatásos sebgyógyító is. Az ásványi olajnak azonban némi pórus eltömítő hatása is van, így kombinált és zsíros bőrűeknek jobb kerülni.  Dr. Rózsa Sándor a Testápoló Kislexikonban az ásványi olajat  a nem ajánlott összetevők közé sorolja, mert szerinte "megmarad a bőr felszínén, nem szívódik föl, akadályozza a bőr lélegzését". A híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében viszont Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő. 

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Más néven "bárány alkohol", lanolin alkohol, vagy gyapjú alkohol, egy nem-szárító lanolinból előállított organikus vegyület, a lenyírt gyapjú zsírja, amit hatásba léptetnek ecetsavval és egy kis mennyiségű lúggal.

Elérhetőek szintetikus változatai is: habár az állati eredetű terméknek több az anti-allergén hatása.

Lágyítószerként használják, a bőr puhítására, de eléggé növeli az akné kialakulását. Ezért, akinek gyakran van mitesszere, tanácsos elkerülni ennek az anyagnak a használatát. (forrás: Wikipédia)

Petrolatum alapú (vazelin) viasz. Emulzió stabilizáló, sűrűség szabályozó, átlátszatlanná tevő segédanyag, mely sima textúrát és félszilárd állagot biztosít a termékeknek. Gyakran használják a Paraffin alternatívájaként, mivel finomabb mikrokristályokból épül fel, ezáltal sokkal sűrűbb, viszkózusabb és ruganyosabb az állaga.

Búzacsíra olaj, mely a többi természetes növényi olajhoz hasonlóan kiváló bőrpuhító, emollient olaj. Az olajban jelentős mennyiségű E vitamin található, mely kiváló antioxidáns a bőr számára. További információ a cosmeticsinfon.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

A galluszsav és a propanol reakciójából keletkező észter. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint antioxidáns hatású összetevő és illatanyag. A kozmetikumokban széles körben, elsősorban tartósítószerként használják, mivel gátolja a termékben levő olajok és zsírok oxidációját. A truthinaging információi szerint 0,1%-os koncentrációig biztonságosnak számít a kozmetikumokban. Általában a rúzsokban, bőrtisztító termékekben, és hidratáló, bőrápoló termékekben találkozhatunk az összetevővel.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Brillantkék FCF. Szintetikus kék színezék élelmiszer színezék, kőszénkátrányból szintetikus úton állítják elő. Nagyon jól oldódik vízben.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat.