MAC Stack Mascara

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Szilícium dioxid. Agyagban, homokkőben, gránitban megtalálható ásvány, az üveg egyik fő összetevője. A kozmetikai iparban főként a ”felszívó” (absorbent) tulajdonságáért használják, képes ugyanis az izzadságot és az olajat felszívni a bőrről. Sűrítő anyagként is használatos.

Sztearinsav. Zsírsav, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, emulzió stabilizáló és felületaktív anyagként használnak.

Más néven GMS. Színtelen, szagtalan, édes ízű nedvszívó por, a sztearin sav glicerin észtere. Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav. A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt. Állítólag védi a bőrt a káros szabadgyökök ellen is. Részletesebb információ a truthinagingen.

A méhviasz szintetikus alternatívája mely zsírsavak és alkohol észterek keverékéből áll. Leginkább a kozmetikumok megfelelő állagáért (krémesség, kenhetőség) felel és a kozmetikai tulajdonságai szinte teljesen megegyeznek a természetes méhviaszéval. Bár az összetevőt jellemzően a cruelty-free és/vagy vegán alternatívájaként tartják számon a méhviasznak (és jellemzően így is van), az összetevő lehet nem vegán is, mivel több gyártó a szintetikus méhviaszában zsírsavként lanolint vagy épp természetes méhviaszt is alkalmaz.

Kőolajból számazó, viaszos anyag, melyet bőrpuhító (emollient) és sűrűség szabályozó anyagként használnak a kozmetikumokban.

A CosIng besorolása szerint sűrűság szabályozó, kötőanyag és felületi réteg képző összetevő. Nagy molekula mérete miatt nem szívódik be a bőrbe. Leggyakrabban szájfényekben és ajakápolókban találkozhatunk vele.

A kaolin egy agyag szerű ásvány, melyet évszázadok óta használnak a kozmetikumokban elsősorban olajfelszívó, mélytísztító tulajdonsága miatt. Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. 

Brazil viasz, vagy pálmaviasz, melyet egy Brazíliában élő pálma leveléből állítanak elő. Nagyon sűrű emollient anyag, amely csillogó felületet hagy maga után, így a kozmetikai iparban leginkább csak szájfényekben, szőlőzsírokban és egyéb smink termékekben használják.

Filmképző összetevő, amivel leggyakrabban vízálló naptejekben és szempillaspirálokban találkozhatunk. Segíti a fényvédő bőrhöz tapadását és vízzel szembeni ellenállóságát, azonban hatása néhány óránál nem tart tovább.

Forrás: http://www.paulaschoice.com/cosmetic-ingredient-dictionary/definition/vpeicosene-copolymer

Bőrpuhító (emollient), sűrítő anyagként használt zsírsav.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Vízmegkötő, bőrjavító (skin conditioning agent) anyag. Kivonható növényekből, de előállítható mesterségesen is. Gyakran használják együtt tartósító összetevőkkel (mint pl. phenoxyethanol), mivel növeli azok antimikrobiális (mikroorganizmusok ( gombák, baktériumok) növekedését gátló)  hatását.

Cellulózból származó zselésítő és sűrítő anyag. A CosIng besorolása szerint még felületi hártyaképző, emulzió stabilizáló és a krémet homogénné tevő segédanyag.

Dimethicone és silica keveréke, melyet leginkább habzás gátló anyagként használnak a kozmetikumokban. Ezen kívül még a CosIng szerint emollient, bőr- és hajkondícionáló anyag is.

Szerves összetevő, melyet a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint szagokat, ízeket semlegesítő hatása miatt használnak a kozmetikumokban. Ez a színtelen folyadék a természetben gyakran előfordul, megtalálható az esszenciális olajokban, mint például a rózsa, szekfű, jácint, narancsvirág. Kellemes virágillata van.

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Antibakteriális és gombaölő tulajdonságai révén fertőtlenítő-, tartósító- és szagmentesítő szerként használt anyag. (Forrás: Paula Begoun összetevő szótára, CosIng)

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Vasból és oxigénből álló keverék, amelyeket a kozmetikumokban (piros, sárga és fekete) színezőanyagként használnak már az 1900-as évek óta. Bár a vas-oxidok természetesen fordulnak elő, a kozmetikumokban használt formák jellemzően szintetikusak annak érdekében, hogy elkerüljék a természetesen előforduló vasoxidokban található szennyeződéseket. 

Csillámpala. A kozmetikai termékekben csillogó hatást keltő ásványi összetevő. A mineral makeupok gyakori összetevője.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Krómoxidok keveréke, mely vízben oldhatatlan zöld por. Leginkább sminkekeben használt zöld pigmentanyagként.

Zöld színezék, mellyel leggyakrabban sminkekben és hajfestékekben találkozhatunk.

Kármin. A kármin a kokcsinella nevű színezékanyagból nyerhető kárminvörös vagy bíborvörös színű festék (a kokcsinellát a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki). Amerika felfedezése előtt a Lengyel bíborpajzstetűt használták erre a célra. A kárminfesték az egyik legjobb minőségű természetes eredetű vörös festékanyag.

Minerál makeupokban gyakran használt por állagú anyag. Bár gyakran, mint a talcnál jobb, természetesebb összetevőt említik, Paula Begoun szerint ez nem egészen így van. A bizmut oxikloridot leginkább mesterségesen állítják elő bizmut, kloridionok és víz segítségével. A sminkekben az összetevőt leginkább azért használják, mert sajátos gyöngyszerű csillogása van és finom porszerű az anyaga, mely jól tapad a bőrhöz. Az összetevő hivatalos funkció besorolása színezék.

Más néven tartrazin. Szintetikus sárga színezék, melyet más színanyagokkal együtt is hasznának speciális színek eléréséhez. A tiszta tartrazinnak nincs ismert mellékhatása, kivéve azoknál az embereknél, akik szalicil-érzékenyek (aszpirin, bogyók, gyümölcsök); ezekben az esetekben intoleranciás tüneteket okozhat. 

Mesterséges kék, zöld, piros, lila és rózsaszín pigmentek. További infó itt.