Mill Creek Botanicals Henna Shampoo Enhancing Formula

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Élénkzöld levelű cserje, virága mézillatú, festékként és gyógynövényként használatos. A növényben található anyag (lawsone) a bőrt, hajat, és egyéb protein tartalmú anyagokat (köröm, gyapjú, selyem) narancsvörösre színezi. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint bőrkondicionáló hatású összetevő és hajfesték. A truthinaging információi szerint készült olyan tanulány is, mely azt bizonyítja, hogy a henna antioxidáns, sebgyógyító és antimikrobiális (a baktériumok és gombák szaporodását, illetve fejlődését gátló) hatással bír. Az összetevő veszélyessége abban rejlik, hogy a sötétebb és tartósabb hatást biztosító,  "fekete henna" néven árult henna legtöbbször toxikus anyagokkal  - pl. acetonnal és terpentinnel - szennyezett, melyek allergiás reakciókat okozhatnak, beleértve a szem könnyezését, dermatitiszt és akár asztmát is. Az FDA ezért azt javasolja, hogy jobb, ha a henna nem érintkezik a fejbőrrel, vagy a bőr más részeivel hosszabb ideig.

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Aloe vera gél. Vízmegkötő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása van. Bár az aloe vera egyre nagyobb divat mostanában, Paula Begoun szerint tudományos kutatások nem igazolják, hogy hatékonyabb lenne a többi, hasonló tulajdonságokkal rendelkező összetevőnél (mint pl. a C-vitamin vagy a zöld tea).

Kamilla kivonat. A kamillatea gyógyászati célokra való használata nagy hagyományokra tekint vissza. A kamilla közismerten gyulladáscsökkentő, nyugtató, fertőtlenítő hatású. Mérsékelt antioxidáns hatása is van. Érzékeny bőrűeknek viszont jobb óvatosan használni kamillát tartalmazó termékeket, mivel a rendszeres használata bőrirritációt (contact dermatitis) válthat ki.

Az árpa kivonata. Szájon át használva antioxidáns tulajdonsága van, bőrre alkalmazva viszont nem ez  a helyzet.  Bőrpuhító (emollient) anyag csupán.

Az eukaliptusz olaja. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint az eukaliptusz illatanyag és bőrkondícionáló. Paula Begoun szerint bár az eukaliptusznak  gomba és baktérium ellenes hatása van a bőrön, irritáló is, főleg sérült vagy epillált bőrfelületen.

A legismertebb eukaliptuszolaj az eukaliptol, amelyet az Eucalyptus globulus leveleiből nyernek ki. Hatása a benne lévő cineolnak köszönhetően antiszeptikus, nyákoldó és hűsítő hatású, köptető és görcsoldó. Hatóanyagai miatt légúti megbetegedések esetén inhalálásra és a fogászatban szájöblítésre használják.

Elektromos töltődést megakadályozó, felületi hártya képző, hidratáló és hajkondícionáló anyag. A hidrolizált keratint hidrolizált gyapjúnak is hívják, mert leggyakrabban gyapjús állatok szőréből állítják elő.  Az állat szőréből kivonják a keratint, majd azt túlságosan nagy molekula mérete miatt  kisebb egységekre bontják (hidrolízis). A hidrolizált keratint elsősorban hajápoló termékekben használják a hajat erősítő és hidratáló tulajdonsága miatt. További részletek itt.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Az EDTA az ethylenediaminetetraacetic acid(etilén-diamin-tetraecetsav) rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krémben).

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Természetes eredetű színezék. Élelmiszer-minőségű szénhidrátok hőkezelésével nyerik. 

Nem szabványos INCI név. Jelentése: illóolaj. Az illóolajok tömény, lipofil (zsírban oldódó) és általában vízzel nem keveredő (hidrofób) folyadékok, amelyek illékony vegyületeket tartalmaznak, és növényekből vonják ki őket. Az illóolajokat gyakran használják aromaterápiában vagy kozmetikumok illatosítására. Sok illóolaj antioxidáns vagy épp antimikrobális hatással van a bőrre, viszont egyúttal sok esetben rendkívül gazdagok bőrérzékenyítő hatású összetevőkben is, melyek irritálhatják, károsíthatják bőrt.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.