Mokosh Füge + Gyapot Arctisztító Gél

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője, mivel rendkívül jó és tartós habot ad. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző, hidrotróp (vízben oldékonyságot elősegítő), bőr kondícionáló, felületaktív anyag. Mivel nagyobb a molekulasúlya, mint az SLS-nek vagy az SLES-nek, ezért ezeknél biztonságosabb és kíméletesebb összetevőnek tartják. Leggyakrabban samponok és tisztálkodószerek összetevőjeként találkozhatunk vele. 

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Cink ionok jelenlétében erjesztett élesztő kivonat. Paula Begoun szerint antioxidáns, a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint pedig bőrkondícionáló hatású összetevő. Az összetevő gazdag fehérjékben, vitaminokban és poliszacharidokban.

A közönséges füge gyümölcsének kivonata. A CosIng besorolása szerint az összetevő segít a bőrben tartani a nedvességet, az EWG szerint pedig borkondicionáló, bőrlágyító tulajdonsággal is bír. Paula Begoun szerint pszoláréneket tartalmaz, ezért napfény hatására bőrirritációt, fitofotodermatitiszt válthat ki.

Len mag kivonat. Paula Begoun szerint a lenmagnak és a lenolajnak antioxidáns hatása is van és a magok omega-6 zsírsavnak is gazdag forrásai.

Közönséges fügekaktusz törzsének kivonata. Kevés információ található arról, hogy mire szolgál az összetevő a kozmetikumokban. A CosIng bőrkondícionáló összetevőnek kategorizálja. Az ArtDeco honlapja szerint puhává teszi a bőrt. E szerint a szabadalom szerint pedig a kaktusz kivonat idegsejtvédő összetevő, melyet esetleg fel lehet használni olyan betegségek kezelésére, mint az Altzheimer vagy a Parkinson kór.

Más néven gliceril monooleát. Glicerin és olajsav észtere, melyet a természetben előforduló, magas olajsav tartalmú zsírokból és olajokból nyernek. A sárgás folyadékot bőrpuhító (emolliens), emulgeáló és sűrítőszerként használják a kozmetikumokban.

A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint tisztító, habképző, hidrotróp (vízben oldékonyságot elősegítő), bőr kondícionáló, felületaktív anyag. Mivel nagyobb a molekulasúlya, mint az SLS-nek vagy az SLES-nek, ezért ezeknél biztonságosabb és kíméletesebb összetevőnek tartják. Leggyakrabban samponok és tisztálkodószerek összetevőjeként találkozhatunk vele. 

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.