Natura Siberica Dúsító és Tápláló Sampon

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Glucoseból és kókuszolajból előállított kíméletes felületaktív anyag, tisztító. Erősen lúgos (ph 11.5-12.5), így legtöbbször citromsavval hozzák a termékek ph értékét a kívánt tartományba.

Kókuszból származó gyengéd tisztító anyag (surfactant). Dr. Leslie Baumann a  Cosmetic Dermatology című könyvében azt írja, hogy a Sodium Cocoyl Isethionate különleges molekuláris szerkezetének köszönhetően egyenesen új dimenziókat nyitott meg a syndet barok (vagy "szappanmentes szappanok") gyengédségében.

Közepes erősségű felületaktív anyag és tisztítószer, ami samponok és kézmosószerek gyakori összetevője. Kozmetikumokban emulgeáló és sürítőanyagként használatos.

Guargumiból származó összetevő, ami a samponok gyakori összetevője. Hajkondícionáló, bőrkondícionáló és sűrűség szabályozó anyag.

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

A homoktövis olaj a homoktövis frissen összeroppantott terméseiből szezámmagolajjal készült olajos kivonat. A növény termései zsíros olajat, karotinoidokat, flavonoidokat, C-vitamint és szerves savakat tartalmaznak. A terméseknek a különböző eredetű sebek és fekélyek gyógyulását elősegítő hatása főként a zsíroldékony karotinoid-vegyületeinek köszönhető, melyek a szezámmagolajjal történő kivonás során kerülnek az olajos kivonatba. A kivonatban az értékes karotinoid-vegyületek mellett a szezámmagolajban lévő zsírsavészterek (linol-, olaj- és alfa-linolénsav, összesen mintegy 85%-ot tesznek ki) is fontos szerepet töltenek be a bőr ápolásában, hiszen az említett zsírsavak ún. esszenciális és bőralkotó zsírsavak. A szezámmagolajjal készült olajos kivonat bőrápoló és bőrvédő olajként önmagában, vagy különféle (bőrvédő, napozó, bőr öregedési folyamatát lassító) kozmetikai készítmények alkotórészeként egyaránt használható.Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese.  (forrás: aromax.hu, Wikipedia)

A CosIng besorolása szerint emollient anyag, Paula Begoun szerint pedig a sebgyógyító tulajdonásgon túl antioxidáns hatása is van a homoktövisnek.

A máriatövis kivonata. A máriatövisnek orvosilag is elismert és bizonyított májvédő, májtisztító hatása miatt elsősorban a szájon át történő használata a jellemző, kozmetikai készítményekben viszont ritka összetevő, ha mégis, általában olajos készítményekben, és szérumokban találkozhatunk vele. Bár a legtöbb tanulmány elsősorban a szájon át történő bevétel hatásait vizsgálja, szerencsére készült néhány bőrön való hatásait tanulmányozó is. Paula Begoun péládul úgy tudja, hogy az összetevő szilibinin tartalma révén azon túl, hogy rendkívül hatékony antioxidáns (antioxidáns tartalma többszöröse az E- és C-vitaminnak) és gyulladáscsökkentő hatással bír, segít megóvni a bőrt  leégéstől valamint növeli a fényvédő összetevők hatékonyságát. Az összetevő gazdag még linolsavban és olajsavban is, amik a bőr természetes védőrétegének fontos elemei, így a bőr számára hasznos összetevők. 

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Gomba és baktérium ellenes hatású tartósítószer, melyet 0.6%-os vagy az alatti koncentrációban használnak. 

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva használják.

Klorofill. Természetes eredetű zöld színezék, melyet zöld növényekből, algákból nyernek. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint dezodoráló tulajdonsága is van.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene) ). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. A bőrön alkalmazva allergiát (contact dermatitis) okozhat az arra hajlamosaknál, így jobb kerülni, csaknem az összetevőlista utolsó helyeinek egyikén áll.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt.