Nivea Rózsavizes Micellás Arctisztító Kendő

A víz. A leggyakoribb kozmetikai összetevő, általában az INCI listák első helyén szerepel, vagyis a legtöbb krém fő összetevője. Oldóanyag a többi összetevő számára, és hidratáló hatású (ha már benne van a bőrben, kívülről szárító). A kozmetikumokban legtöbbször deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát. A tisztított vizet a következő eljárások valamelyikével, vagy azok kombinációjával nyerik: desztillálás, deionizálás, mebrán szűrő alkalmazása (fordított ozmózis vagy nanofilter), electrodialízis. A vízben lévő oldott száraz anyag tartalom bármely eljárás alkalmazása esetén 10mg/l érték alatt marad, a kozmetikai iparban 1mg/l alatti érték jellemző.

Denaturalt alkohol, ami egy olyan etil-alkohol, melyhez adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. A kozmetikumokban oldószerként (segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését pl. olajok és fényvédők esetén), sűrűség szabályozóként (viszkozitás csökkentő), fertőtlenítőszerként, habzás csökkentőként (a kozmetikum rázásra se kezdjen el habozni) és tartósítószerként használatos, valamint segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe (DE! sajnos nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, hanem az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok). A denaturalt alkohol egy kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Ricinusolajból előállított felületaktív anyag és emulgeálószer.

Tartósítószer. Az egyik leggyakrabban használt, kevéssé irritáló. Világszerte engedélyezett a használata legfeljebb 1%-os koncentrációban. Bár a kozmetikumokban használt verzió csaknem mindig mesterségesen előállított, a Phenoxyethanol a természetben is megtalálható, például a zöld teában. (forrás)

Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni.

Gomba- és baktériumellenes hatású tartósítószer.

Vízmegkötő és sűrítő anyag. Az élelmiszeriparban is használt cukorpótlóként (édes ízű).

A kozmetikumokban felületaktív anyagként és emulgeáló szerként használatos, illetve a megfelelő állag eléréshez alkalmazzák. Klinikai tesztek alapján nem irritálja a bőrt. Az összetevővel leggyakrabban tusfürdőkben találkozhatunk, a Palmolive márka előszeretettel használja.

Bőrjavító anyag,  mely egyben a krémben lévő tartósítószerek hatását is növeli. Gyakran használt parabének helyett tartósítószerként phenoxyethanollal kombinálva.

Felületaktív anyag (surfactant), emulzió stabilizáló, gyengéd tisztító. Viszonylagos gyengédsége ellenére jól habzik.

Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.

A tiszta E vitaminról többet itt olvashatsz.

Források:  Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology

A pantoténsavnak  (B5 vitamin) kémiai szerkezetét tekintve az alkoholhoz hasonló formája,  B5 provitamin (a szervezet képes B5 vitaminná alakítani).  A kozmetikai iparban vízmegkötő (humectant), pőrpuhító (emollient) és nyugtató összetevőként használatos.  Allantionnal keverve enyhe égési sérülésre, nap által okozott leégés kezelésére is használják.

Elektormos töltődést megakadályozó és felületi hártyaképző segédanyag.

Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű).

Damaszkuszi rózsavíz. A CosIng szerint kozmetikumokban illatanyagnak, bőrkondícionálónak és a bőrnyugtatónak használják, de ezen kívül a legtöbb forrás szerint tulajdonítanak neki még bőrfeszesítő, ránctalanító tonizáló hatást is.

Egy tenzid, vagyis tisztító összetevő. Természetes vegyületek természetes kötéssel való összekapcsolásával nyerik.  Tisztító és habképző tulajdonságú. BDIH által jóváhagyott, natúrkozmetikumokban használható összetevő.

Glükóz és glicerin természetes reakciójából keletkező összetevő, mely a CosIng hivatalos funkció besorolása szerint segít a bőrben tartani a nedvességet, valamint bőrkondícionáló hatással is bír. E szerint a Beiersdrof (többek között a Nivea és az Eucerin) munkatársai által készített tanulmány szerint az összetevő ösztönző hatással van az emberi bőrsejtekben található Aquaporin 3 (AQP3) termelésre, melyek a bőrsejtek közti víz és glicerol szállításában játszanak szerepet, ezáltal erősíti a bőr természetes védekezési mechanizmusát és egyúttal segít a bőr hidratáltságának a megőrzésében is. Az összetevővel elsősorban Nivea és Eucerin termékekben találkozhatunk.

Közönséges nevén só. A kozmetikai iparban a sót térfogatnövelő, maszkoló (a nem kívánt anyagok semlegesítése), sűrűség szabályozó segédanyagként használják.

Sok adalékanyag és enzim is jól oldódik benne. A többi glikolhoz hasonlóan vízmegkötő, hidratáló anyagként használt a kozmetikai iparban - a beautybreains szerint a hidratáló hatása a glicerinéhez hasonló. Segít megőrizni a krém állagát (hogy a krém ne olvadjon meg nagy melegben, illetve ne fagyjon meg nagy hidegben) valamint segíti a többi összetevő beszívódását. Az összetevővel kapcsolatban felmerült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás, ekcémás tüneteket (kontakt dermatitist) válthat ki. 

Térfogatnövelő és sűrűség szabályozó segédanyagként használt a krémekben. A mindennapi életben azonban leggyakrabban nem a kozmetikumokban, hanem a mosóporokban találkozhatunk a sodium sulfate-tal, ahol térfogat kitöltő anyagként használt.

Az izopropil-alkohol a legegyszerűbb szekunder alkohol. A CosIng besorolása szerint illlatanyagként, oldószerként, és fertőtlenítőszerként használatos összetevő.

Kis molekulasúlyú alkohol, ami bizonyos nézetek szerint szárító, irritáló hatással lehet a bőrre és elősegíti a szabadgyökök keletkezését, különösen ha az INCI lista első helyeinek egyikén található, más nézetek szerint viszont legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták a hatását a sejtekre (ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok.

Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják.

A benzoesav nátrium sója, melyet tartósítószerként használnak. Főleg gombák ellen hat. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Potassium Sorbate) használják.

Szorbinsav, melyet élelmiszerekben és a kozmetikumokban is tartósítószerként használnak. Egy 2004-es tanulmány szerint az összetevő még az ekcémás bőrűek által is jól tolerált.

Levendulából kivont illatosító anyag, a levendulaolaj egyik fő összetevője. Potenciális bőrirritáló és allergén a levegővel érintkezve, egy 2004-es kutatás szerint pedig sejtmérgező hatású lehet, bár nincs olyan tanulmány, ami in vivo (emberen végzett kísérlet) is megerősítené ezt. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Citromfűből kivont illatosító anyag. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki.

Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Illatanyag, mely a rózsaolajban, citromfűolajban és kis mennyiségben a muskátliban is megtalálható. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0,001% feletti, lemosható készítményekben 0,01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum (forrás). Jobb elkerülni, mivel kontakt allergiás reakciókat válthat ki. 

Butylated hydroxytoluene (butil-hidroxi-toluol). Erős mesterséges antioxidáns, mely a kozmetikumokban leginkább tartósítószerként használt. A BHT-t nem csak kozmetikumokban, hanem élelmiszerekben is használják tartósítószerként, mert meggátolja az élelmiszerek színének, szagának és állagának megváltozását. A BHT kettős természete miatt (egyes rákfajták kialakulását gátolja, míg más rákfajták kialakulását elősegíti) számos országban betiltották (Japán (1958), Románia, Svédország, Ausztrália), viszont Paula Begoun szerint a kozmetikai termékekben csak 0,01-0,1% közötti koncentrációban használják, ami nem akkora mennysiég, mely képes a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutni vagy növelni a rák kockázatát.

Illatanyag, mely az amerikai termékek címkéjén Fragrance, míg az európai termékek címkéjén Parfum néven szerepel. Ez alatt a kifejezés alatt természetes vagy mesterséges illatanyagok egy meg nem határozott keverékét kell érteni. A magas EWG pontszámot elsősorban annak köszönheti az általános "illatanyag" megnevezés, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy mit is takar. Az illatanyagok az egyik leggyakoribb allergizáló szerek a kozmetikumokban. Az EWG szerint továbbá contact dermatitist (a bőr allergiás reakciója) és légzőszervi problémákat is okozhatnak.